Főrendiházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–1906. február 19.
Ülésnapok - 1905-7
A főrendül egész sorozatát követte el és azért nem tekintettem ós nem tekinthetem e kormányt sem parlamentárisnak, sem törvényesnek. Fejérváry Géza b. miniszterelnök: Nagyméltóságú elnök' úr! Méltóságos főrendek! A. t. előttem szóllott nagyméltóságú főrendiházi tag úrnak magyarázatát a magam részéről el nem fogadhatom, mert azt mondja, hogy a kormánynak egész kormányzata alatti cselekményeiről itól, holott mindjárt első nap, mielőtt a kormány még egyáltalában valamit tett volna, csak épen bemutatkozott, már akkor méltóztatott indítványozni a bizalmatlanságot. Ez a bizalmatlanság nem lehetett a kormány ellen, hanem tisztán a korona ellen volt irányozva. (Felkiáltások jobb felől: Soha!) Lukács György vallás- és közoktatásügyi miniszter: Nagyméltóságú elnök úr! Méltóságos főrendek! Röviden vagyok bátor nyilatkozni és pedig azon egyszerű okból, mert Prónay báró ő méltósága, t. collegám, a földmívelésügyi miniszter úr felszólalása után is méltóztatott hangoztatni azt. hogy ez a kormány nem tett komoly lépéseket a kibontakozásra, és eljárásában a komolyság hiányzott. Én a nélkül, hogy a részletekbe bocsátkoznám, egész egyszerűen arra hivatkozom, hogy ő nagymóltósága, a miniszterelnök úr a szövetkezett ellenzék vezérférfiaival való tanácskozásaiban egész concret, egészen komoly alapot jelölt meg az esetleges kibontakozásra. Megjelölte pedig két katonai kórdósben : az egyik volt a kiképzési nyelv, a másik az ezrednyelv kérdése. Méltóztatik tudni, hogy a kiképzési nyelv alatt értjük azt a nyelvet, a melyen a legénység tanittatik. A mai rendszer szerint a legénység taníttatik azon a nyelven, a melyen beszél, a mely tehát anyanyelve, vagy a melyet legszívesebben beszól. Ezzel szemben lehet olyan megoldási mód, a mely szerint az anyaVII. ülése. 43 nyelv előtt első sorban figyelembe jő az államnyelv. A mely legény tehát az állani nyelvét tudja, az nem tanittatik anyanyelvén, a mely lehet oláh, tót, vagy más, hanem tanittatik az államnyelven. Ezen módszer mellett igen kevés ezred lenne a hazában, a melynek területén ós belső kebelében más volna a kiképzési nyelv, mint a magyar. A másik az ezrednyelv kérdéseMéltóztatnak tudni, hogy az ezrednyelv az a nyelv, a melyet az ezredben a legénységnek legalább húsz százaléka beszél és a melyet a szolgálati nyelven kívül köteles a tiszt bírni. Az ezrednyelvre ugyanaz a szabály áll, mint a kiképzési nyelvre, vagyis hogy irányadó az anyanyelv. Itt is lehetett volna egy oly megoldási mód, a mely szerint az ezrednyelv megállapításánál elsősorban az államnyelv jön tekintetbe és csak azokra nézve, a kik az államnyelvet nem ismerik, jön figyelembe az anyanyelv. E rendszer mellett Magyarország területén ismét alig volna ezred, a melyben a magyar nyelven kívül más ezrednyelv lett volna lehetséges E komoly kibontakozási alapot ő exeellentiáj miniszterelnök mél tóztatott a szövetkezett ellenzék vezérei előtt kifejteni, de előterjesztése nem talált visszhangra. Az alapot, a melyet megjelölt, még csak tárgyalás alá sem vették, sőt a magyar sajtó kötelességének ismerte, teljesen elhomályosítani ezt az alapot, minélfogva a közvélemény egyáltalán nincs is tájékoztatva a miniszterelnök ur által előterjesztett módozatok iránt. A kormány actiójának komolysága szempontjából szükségesnek tartottam ezeket előterjeszteni. Elnök: Széchenyi Viktor gróf kivan nyilatkozni. Zichy Sándor gr.: Én a tárgyalási rendhez kívánok szólni. Elnök: Mihez kérem?
