Főrendiházi napló, 1901. III. kötet • 1904. május 7–1905. január 3.

Ülésnapok - 1901-33

A főrendiház XXXHI, ülése. 21 terium, vagy, a mi jóformán egyre megy, a monarchia másik állama. Bátor vagyok azonban e tekintetben a méltóságos főrendek figyelmét fel­hívni arra, hogy ugy, a hogy Magyar­ország kénytelen oly vasutakat is épí­teni, a melyek talán nem elsősorban közgazdasági jelentőségűek, hanem a melyek elsősorban honvédelmi és stratégai szempontból szükségesek, ugy a monarchiának a másik állama ugyanebben a helyzetben van; és hogy ha mi magunk részéről azt óhajtjuk ós azt kívánjuk, hogy a Magyarországon épülő stratégai vas­utak költségeihez a monarchia, másik állama hozzájáruljon, ennek termé­szetes folyománya az volna, hogy viszont mi is hozzájáruljunk azok­nak a vasutaknak ópitési költségei­hez, a melyek a monarchia másik államában szintén stratégiai szem­pontból épülnek. Azt hiszem, hogy az erőknek és a hozzájárulásoknak mérlegelése, a hozzájárulás mérté­kének megállapítása vajmi nehéz volna és csak szaporítaná, még pedig nézetem szerint, nem egészen indokolatlanul azoknak a contro­vers kérdéseknek a számát, a melyek a monarchia két állama között ter mószetszerüleg úgyis fennállanak. Nézetem szerint jobb a mai állapo­tot fentartani; mert így mindenik állam a saját területén épülő vas utak költségeit maga viseli és az természetes, hogy ha nem is egy­szerre, de idők folyamán a természe­tes kiegyenlítés itt is be fog állani. Azok között a vasutak között, a melyek honvédelmi szempontból kiválóan fontosak, a nagyméltóságú gróf ur felemlítette az érsekujvár — komáromi vasutat is. Megjegyzem azonban, hogy bár ennek a vasút­nak fontosságát honvédelmi szem­pontból teljes mértékben elismerem, épen ennek a vasútnak közgazdasági nagy jelentősége is van; mert mél­tóztassanak azt venni, hogy a dunán­túli vidéket az országnak észak­nyugati részével ez a vasút van hivatva összekötni ós az ország ezen két része közt kétségtelenül az a természetes kereskedelmi cserevi­szony, a mely ma csak nehézségek­kel létesül, e vasútnak kiépítése által tetemes könnyítést fog nyerni. Hogy egyebet ne említsek, az ország­nak észak-nyugati része ma már kiválóan vag} ? legalább részben kül­földi szénre, a sziléziai és porosz szénre van utalva. Ezen vasút meg­építése által lehetséges lesz a dunán­túli gazdag vidékekből az észak­nyugati részt szénnel ellátni. Lehetne ezeket a példákat szaporítani,. de azt hiszem, nem szükséges, mert ha az ember a geographiai viszonyokat tekinti, eo ipso felötlő, hogy az egész dunántúli rész, az országnak a Duna balpartján fekvő része ma csak vagy Pozsonynak kerülve, vagy Budapest­nek merülve közlekedhetik egymással és így az érsekujvár—komáromi vasút direct összeköttetést fog létesíteni. Áttért azután a nagyméltóságú gróf ur a vicinális vasutak kérdé­sére ós noha ez a törvényjavaslat ezekkel a vasutakkal nem foglal­kozik, kétségtelen, hogy a vasutügy­gyel a vicinális vasutak építésének és kezelésének kérdése okozati össze­függésben áll, mert az országban a fővonalakat már másfél évtized óta elfogadott elv szerint az állam épiti és kezeli, az inkább helyi érdekű vasutakat pedig a helyi érdekeltség áldozatkészsége ós — mint a nagy­méltóságú gróf úr helyesen mondta — a magánvállalkozás létesíti. E te­kintetben a nagyméltóságú gróf ur sürgette a vicinális vasutaknak ópi­tési és kezelési részleteit újonnan szabályozó törvény alkotását. Annak a visszaesésnek, a mely körül belől 2—3 esztendő óta az or­szág nagy kárára a vicinális vas­utak építésében észlelhető, különböző okai vannak. Az egyik természetes oka az, hogy először megépültek azok a vasutak,- a melyeknek építése-

Next

/
Oldalképek
Tartalom