Főrendiházi napló, 1901. II. kötet • 1902. október 8–1904. április 25.

Ülésnapok - 1901-24

í>2 A főrendiház XXIV. ülése. polgártársainknak is legveszedelmesebb ellenségei ellen teljes szigorral lépjünk fel azon lelkiismeretlen izgatók ellen, a kik e haza polgárai közt az egyetértést, a bókét megbontani törekszenek, a kik a hazafiatlan törek vés üszkét dobják idegen ajkú polgáraink tömegének ma még romlatlan lelkületébe. Ellenségei ezek az államnak is és az államnak védekeznie kell ellenök, védekeznie esetleg a ma rendelkezésre álló eszközök szigorításával is, a mi a kormány megfontolásának tárgyát fogja képezni. (Helyeslés.) de ellenségei ezek idegen ajkú polgártársainknak is, tehát nekik is állást kell velők szemben foglalniok, nekik is éles határvonalat kell magok közt és ezen elemek között vonniok, mert a testvéries szeretet és a kölcsönös bizalom, melyet mindnyájunk érdekében óhajtunk, kívánunk és ápolni igyekszünk, csakis akkor teremhet meg,ha idegen ajkú polgártársaink visszhangot adnak erre a felhívásra ós kiküszöbölik keblükből a beteg és selejtes elemet, mely köztök van. (Helyeslés.) Egészen külön megítélést érdemel természetszerűleg akkor, midőn Szent István birodalmának nem magyar ajkú polgárairól beszélek, a HorvátSzlavon-társországok helyzete; mert hiszen ezen országok, mint társországok külön közjogi állással bírnak és a horvát nemzet, mint közjogi értelemben vett nemzet a magyar törvényhozás által elismertetett. A magyar törvényhozás 1868-ban a testvéries szeretet és nagylelkűség érzelmeitől vezettetve oldotta meg mindazokat a kérdéseket, a melyek Magyarország és társországai között megoldást kívántak. Tette ezt abban a reményben, hogy ez a magatartás fogja erősebbó kovácsolni a bizalomnak, szeretetnek ós ragaszkodásnak arany lánczait. Ha ma ennek politikai eredményeit veszszük vizsgálat alá, sajnálattal kell constatálnunk, hogy fel-fellobban a régi gyűlölet, a régi visszavonás, hogy még ma is vannak a társországokban politikai körök, a melyek e viszonyokba magokat beletalálni nem tudják. De egyúttal hazafiúi megelégedéssel ós örömmel constatálhatjuk azt, hogy a társországok lakosságának többsége ehhez a kiegyezési politikához becsületesen ragaszkodik, ós hogy a horvát országgyűlésen uralkodó nemzeti párt ezt a politikát férfiasan és erőteljesen képviseli. Ily körülmények közt, mólt. főrendek, azt hiszem, hogy mi akkor követünk nemzeti politikát, akkor járunk el a magyar nemzet érdekében ós a magyar állam erősítésének érdekében, ha támaszt igyekezünk njmjtani a társországokban annak a politikai iránynak, a mely becsületesen fenn akarja tartani velünk a kiegyezést, ós ha mindazokat a függő kérdéseket, a melyek közöttünk esetről-esetre felmerülnek, a jogtisztelet, méltányosság és a testvéri érzület alapján igyekeztünk megoldani Mólt. főrendek! Volt szerencsém azt a két sarkalatos irányelvet jellemezni, a mely egész működésünknek alapját lesz hivatva képezni Hogy azonban működésünk eredményt mutasson fel, hogy tényleg a magyar állam és a magyar törvényhozás alkothasson oly intézményeket, tehessen oly intézkedéseket, a melyek a nemzet anyagi és szellemi téren való előhaladását hivatvák előmozdítani, annak a czélnak elérésére mindenekelőtt arra van szükségünk, hogy őrizzük meg a pénzügyeknek annyi súlyos áldozatok árán, hosszú küzdelmek után helyreállott egyensúlyát, (Helyeslés.) és tartózkodjunk minden olyan lépéstől, a mely ujabb pénzügyi bajokat idézhetne fel (Helyeslés.) Nem kívánom a mólt. főrendeket adatok hosszú felsorolásával untatni, de méltóztassanak nekem megbocsátani, ha néhánv adatra felhívom szíves figyelmüket. A közelmúltban állami bevételeink örvendetes fejlődóst mutatnak. Fájdalom, csak a köz-