Főrendiházi napló, 1901. II. kötet • 1902. október 8–1904. április 25.
Ülésnapok - 1901-24
A főrendiház XXIV. ülése. 91 történtek az 1902-iki költségvetés alapján és én azt gondolom, hogy gyakorlati szempontból a legezólszerübb módja az államháztartás folyó évi ügyei rendezésének az lesz, hogy az 1902-ik évi költségvetési keret azon egyes intézkedésekkel kiegészíttessék, a melyek feltétlenül szükségesek. A kórdóst a legsürgősebben fogjuk ebből a szempontból tárgyalás alá venni és reméljük, bogy rövid idő- alatt fogunk a képviselőház elé egy oly javaslattal lépni, a mely ily értelemben egészíti ki azt az állapotot, a mely az indemnitás megszavazása által áll be, hogy t. i. a, folyó évi utalványozásoknak is az 1902-ik évi költségvetés képezi az alapját. Tehát az 1903. évi kezelésnek tulajdonképeni képe az lesz, hogy alapul szolgál az 1902-iki költségvetés, kiegészítve azon egyes intézkedésekkel, a melyek feltétlenül szükségesek. Mielőtt ezt bevégeztük volna, válik szükségessé az 1904-ik évre egy bizonyos indemnitás megszavazása ós ezen ügyek bevégzése után haladéktalanul az 1904-ik évi költségvetés tárgyalásához ós az 1904-iki ujonezjutalók megszavazásához kell látni. Egy egész hosszú sorozata van tehát előttünk a fontos intézkedéseknek, csak a melyeknek befejezte után fogunk valóban ismét normális kerékvágásba kerülni. Méltóságos főrendek! Ügyeinknek ilyen állapota mellett, ugy gondolom, nem járna el a kormány helyesen, ha most beható, részletes, kimerítő munkaprogrammal lépne a méltóságos főrendek elé. Én azt hiszem, hogy sokkal helyesebb lesz, ha ezt a részletes munkaprogrammot talán az 1904. évi költségvetés tárgyalása során leszünk bátrak előterjeszteni. (Helyesléi.) Jelenleg lehető rövidséggel csakis a kormány politikai irányelveinek körvonalazására szorítkozunk. (Halljuk! Halljuk!) A mi politikánknak, mint hivatali elődeinkének is, első jellemvonása a szabadelvű irány. A szabadelvű irány, a mely nem bizonyos aprioristicus chablonok, jelszavak könnyelmű megvalósításában, de abban mutatkozik, hogy mindazokat a kórdóseket, a melyek a megoldásra megérettek, a melyeknek megoldása valóban szükséges ós a nemzetnek gyakorlati érdekeit elégíti ki, szabadelvű szellemben igyekezzünk megoldani. (Helyeslés.) Másik vezóreszménk a nemzeti szempont; a nemzeti állam erőteljes kiépítésének feladata. (Helyeslés.) Méltóságos főrendek! Ezt az államot ezer esztendővel ezelőtt a magyar nemzet alkotta meg, a magyar nemzet nyomta reája bélyegét. Ezt az államot a maga nemzeti jellegétől megfosztani nem lehet (Ugy van!) De épen ebben a nemzeti jellegben már adva van, — mert hiszen a magyar nemzetnek sajátos vonása az, — a jogtisztelet, a türelem a hazának nem magyar ajkú polgáraival szemben. Azt a tényt mi nem törölhetjük el, hogy az ország polgárainak majdnem felerésze nem tartozik a magyar fajhoz, hanem más nemzetiségekhez tartozik ós ezen idegen ajkú polgápolgárait az országnak már őseink teljes szeretettel fogadták be a magyar alkotmány sánczai közé, széleskörű, messzemenő jogokkal ruházták fel, ós én azt hiszem, a jól felfogott igazi magyar nemzeti politika megköveteli azt, hogy ezek a jogok megóvassanak, tiszteletben tartassanak, becsülettel respectáltassanak a jövőben is és hogy valóban testvéri szeretettel, rokonszenvvel fogadjuk idegen ajkú polgártársaink minden oly törekvését, istápoljuk minden olyan érdekét, a mely a magyar nemzeti állam nagy szempontjaival, az ország integritásával ellentétben nem áll. De hiszen nem csak ellentótben nem áll e felfogással, hanem szerintem egyenesen kiegészítő része ennek a felfogásnak az is, hogy mint az államnak, de egyúttal idegen ajkú 12*
