Főrendiházi napló, 1901. II. kötet • 1902. október 8–1904. április 25.

Ülésnapok - 1901-24

A főrendiház XXIV. ülése. 91 történtek az 1902-iki költségvetés alapján és én azt gondolom, hogy gyakorlati szempontból a legezólsze­rübb módja az államháztartás folyó évi ügyei rendezésének az lesz, hogy az 1902-ik évi költségvetési keret azon egyes intézkedésekkel kiegészít­tessék, a melyek feltétlenül szüksé­gesek. A kórdóst a legsürgősebben fogjuk ebből a szempontból tárgyalás alá venni és reméljük, bogy rövid idő- alatt fogunk a képviselőház elé egy oly javaslattal lépni, a mely ily értelemben egészíti ki azt az álla­potot, a mely az indemnitás megsza­vazása által áll be, hogy t. i. a, folyó évi utalványozásoknak is az 1902-ik évi költségvetés képezi az alapját. Tehát az 1903. évi kezelésnek tulaj­donképeni képe az lesz, hogy alapul szolgál az 1902-iki költségvetés, ki­egészítve azon egyes intézkedésekkel, a melyek feltétlenül szükségesek. Mielőtt ezt bevégeztük volna, válik szükségessé az 1904-ik évre egy bi­zonyos indemnitás megszavazása ós ezen ügyek bevégzése után haladék­talanul az 1904-ik évi költségvetés tárgyalásához ós az 1904-iki ujonez­jutalók megszavazásához kell látni. Egy egész hosszú sorozata van tehát előttünk a fontos intézkedéseknek, csak a melyeknek befejezte után fo­gunk valóban ismét normális kerék­vágásba kerülni. Méltóságos főrendek! Ügyeinknek ilyen állapota mellett, ugy gondolom, nem járna el a kormány helyesen, ha most beható, részletes, kimerítő munkaprogrammal lépne a méltósá­gos főrendek elé. Én azt hiszem, hogy sokkal helyesebb lesz, ha ezt a rész­letes munkaprogrammot talán az 1904. évi költségvetés tárgyalása során leszünk bátrak előterjeszteni. (Helyesléi.) Jelenleg lehető rövidséggel csakis a kormány politikai irány­elveinek körvonalazására szorítko­zunk. (Halljuk! Halljuk!) A mi politikánknak, mint hiva­tali elődeinkének is, első jellemvo­nása a szabadelvű irány. A szabadelvű irány, a mely nem bizonyos aprioris­ticus chablonok, jelszavak könnyelmű megvalósításában, de abban mutat­kozik, hogy mindazokat a kórdóseket, a melyek a megoldásra megérettek, a melyeknek megoldása valóban szük­séges ós a nemzetnek gyakorlati érde­keit elégíti ki, szabadelvű szellemben igyekezzünk megoldani. (Helyeslés.) Másik vezóreszménk a nemzeti szempont; a nemzeti állam erőteljes kiépítésének feladata. (Helyeslés.) Mél­tóságos főrendek! Ezt az államot ezer esztendővel ezelőtt a magyar nemzet alkotta meg, a magyar nem­zet nyomta reája bélyegét. Ezt az államot a maga nemzeti jellegétől megfosztani nem lehet (Ugy van!) De épen ebben a nemzeti jellegben már adva van, — mert hiszen a ma­gyar nemzetnek sajátos vonása az, — a jogtisztelet, a türelem a hazának nem magyar ajkú polgáraival szem­ben. Azt a tényt mi nem törölhetjük el, hogy az ország polgárainak majd­nem felerésze nem tartozik a magyar fajhoz, hanem más nemzetiségekhez tartozik ós ezen idegen ajkú polgá­polgárait az országnak már őseink teljes szeretettel fogadták be a ma­gyar alkotmány sánczai közé, széles­körű, messzemenő jogokkal ruházták fel, ós én azt hiszem, a jól felfogott igazi magyar nemzeti politika meg­követeli azt, hogy ezek a jogok megóvassanak, tiszteletben tartassa­nak, becsülettel respectáltassanak a jövőben is és hogy valóban testvéri szeretettel, rokonszenvvel fogadjuk idegen ajkú polgártársaink minden oly törekvését, istápoljuk minden olyan érdekét, a mely a magyar nem­zeti állam nagy szempontjaival, az ország integritásával ellentétben nem áll. De hiszen nem csak ellentótben nem áll e felfogással, hanem szerintem egyenesen kiegészítő része ennek a felfogásnak az is, hogy mint az államnak, de egyúttal idegen ajkú 12*

Next

/
Oldalképek
Tartalom