Főrendiházi napló, 1901. II. kötet • 1902. október 8–1904. április 25.

Ülésnapok - 1901-19

5^ A főrendiház XIX. ülése. hanem az érvnek jogosultságát, a melyet ebből levonni méltóztatott. Ő méltósága t. i. ugy okoskodik, és az előttem szólott t. főrendiházi tag ur is, hogy, mert ő Felsége nevében adatnak ki az útlevelek, ezért is a korona egysége szempontjából magya ral kell kiadni. Engedelmet kérek, ez absolute nem áll. Hát Horvátországban nem minden ítélet az egész törvénykezés terén ő Felsége nevében adatik-e ki, még pedig nem a horvát király, — mert azt nem ismerem e tekintetben közjogilag, — hanem igenis a magyar király nevében? És mégis horvátul adatik ki! Hát én intésemmel azt akartam jelezni, hogy e tény igaz ugyan, hanem ebből semmiféle logicus következtetést vonni nem lehet, mert mint indok nem állja meg a maga helyét. Azt hallottam, hogy addig, a mig a mi törvényhozásunk e kórdósben közös, addig mi föléhelyezhetjük magunkat annak a scrupulusnak, a melyet én kifejezésre hoztam és föléje helyezhetjük magunkat a horvát nyelv kizárólagos decretálásának. Hát engedelmet kérek, nem helyezhetjük magunkat föléje, mert mi ebben az útlevélügyben, mint minden közösügyben, teljesen szabadon határozunk, mint közös országgyűlés: de egyetlenegy határ van, a melyet meg kell tartanunk s ez az, hogy olyat nem szabad határoznunk, tehát olyan kérdésben nem szabad magunkat föléhelyeznünk, a melyet az 1868 : XXX. szerződés és egyezmény természetével biró alaptörvény decretál és megállapít; e fölé magunkat nem helyezhetjük, Én, méltóságos főrendek, általában a kérdésben azt a nézetet vallottam tegnap ósfentartom rna, hogy a magyar állam egységéről ós a magyar állam integritásáról, a magyar nemzeti gondolatról ós a magyar egységes nemzeti államnak tartalmáról ós nagy nemzeti tartalmáról itt nincsen szó. Itt egyszerűen egy administrátiónak, egy administrativ actusnak szabályozásáról van szó, a melyet, mikor az alispán vagy főispán kiállítja az útlevelet, ő teljesít. Kifelé való képviseletében ott van a törvényben, hogy az eddigi kis horvát czimer helyett, a melyet ők eddig használtak az ő belügyeikben ós használtak az útleveleken is, ezután a helyett ós ennek fólretételével az egységes magyar nagy állami czímert kell nekik használni ok és kifejezésre van hozva, hogy minden horvát ember, a ki útlevelet kap. azt mint magyar állampolgár kapja, mert oda lesz írva, hogy magyar állampolgár, tehát ebben kifejezésre van hozva az állam egysége. A nyelvben nem lehet kifejezésre hozni, bár szeretném; nem lehet, mert tiltja az 1868 : XXX. t.-czikknek az a szakasza, a melyet felolvastam és a mely egyezmény természetével bir. Hát nincsen itten az állam tekintélyéről ós a.magyar nemzeti állam egységéről szó. Hát nem csorbítja az a magyar nemzeti állam egységét, — ugyebár pedig nem csorbítja, mert egyezményes természetű törvényen alapszik, — hogy a magyar országgyűlésen, a mely pedig csak a magyar állam egységét jobban képviseli, mint egy útlevél, ott vannak a horvát országos képviselők ós horvátul beszélhetnek ? Hát a hitlevél, a mely a magyar állam egységét csak jobban képviseli, mint egy passus ? Pedig azt horvátul is kell kiállítani, a koronázási esküvel együtt. És ottan van az, hogy ők beszélhetnek horvátul delegátióban, beszélhetnek horvátul az országgyűlésen; és az ő egész territóriumukon a közös orgánumok mindegyike, akár pénzügyi tisztviselő, akár vasúti tisztviselő, akár pedig honvéd, jogosítva van használni a horvát ixyelvet, nem jogosítva, kötelezve van, mert mást nem használhat. Ha az a magyar állam egységét nem csorbítja, a mint nem