Főrendiházi napló, 1901. II. kötet • 1902. október 8–1904. április 25.

Ülésnapok - 1901-28

130 A főrendiház XXVUI. ülése. másik a korona. A hol egy harmadik tényező zavarólag hat közre, ott a parlamentáris rendszer a maga teljes tisztaságában nem érvényesülhet. Már most, .méltóságos főrendek., azon sajátszerű alakulatnál fogva, a melyet Magyarországnak Ausztriához való viszonya az 1867. évben alkotott törvények alapján vett, mindenkor harmadik, a magyar közvéleménynek közvetlen hatása alatt nem álló tényező zavaró behatásának lehetősége áll fenn és e zavaró hatás több vagy kevesebb, kisebb vagy nagyobb mértékben bármikor érvényesül. Elképzelhetetlennek tartom, hogy a magyar kormány nemcsak bizonyos kölcsönös érintkezésben ne legyen a közös kormánynyal, hanem ott egy bizonyos kölcsönhatás is ne forduljon elő. A közös kormány a magyar közvéleménynek ós ez által a nemzet akaratának behatása alól ki van véve, sőt ennél bizonyos mértékig még az osztrák kormány befolyása is érezhető. Sokkal szorosabb viszony köt össze bennünket Ausztriával, semhogy az ügyek zavartalan elintézése ne tenné szükségessé a folytonos kölcsönös érintkezést a két kormány közt, a mely folytonos kölcsönös érintkezésnél fogva természetesen bizonyos befolyásnak is kell érvényesülnie, bizonyos túlsúlynak kell nyilvánulnia; szóval: a magyar alkotmányos élet zavartalan működésére a magyar közvélemény és a magyar közszellem hatása alatt .nem álló tényezők zavarólag bármikor közrehathatnak. A méltóságos főrendek bocsássák meg nekem, bocsássa meg nekem különösen a nagyméltóságú miniszterelnök ur, hogy rövid idővel ezelőtt a képviselőházban tett egy nyilatkozatára hivatkozom. Ő nagymóltósága, a miniszterelnök ur mintegy tiltakozólag szólalt fel és helytelenítette azt, hogy bizonyos bécsi kézre történik oly gyakran hivatkozás. A miniszterelnök ur szerint nincs bécsi kéz, a magyar kormány felelős tetteiért. Formailag igen, hanem, a mit korántsem valamely szabatos kifejezéssel bécsi kéznek neveznek, az nem egyéb, mint azon tényezők megjelölése, a melyek a magyar közvélemény, a magyar nemzeti közélet integráns részeit nem képezik ós mégis befolyást akarnak gyakorolni a nemzet alkotmányos életére. Ez az a bécsi kéz. Ez néha jelent oly tényezőt, a melynek a magyar alkotmány szellemében a magyar dolgokba való befolyása ki is van zárva, néha jelent oly tényezőt, a mely, megengedem, 1867 óta alkotott törvények alapján tényleg gyakorolhat bizonyos befolyást, pl. a közös kormány, de mégis ez a befolyás az, a mely mindenkor zavarólag hat a parlamenti rendszernek a maga teljes tisztaságában való kifejlődésére. Kétségtelen, méltóságos főrendek, hogy a »belügyi« szót tágabb értelemben véve, az ország összes intézményeinek belügyi vezetése és fejlődése ós a külügyek vezetése közt bizonyos összhang kell, hogy legyen. El sem lehet képzelni azt, hogy a magyar kormány közt egyrészről, és a külügyi vezetés közt másrészről, ne legyen megegyezés. Ámde a közös kormány a magyar közélet hatása alól majdnem teljesen ki van véve, az a hatás, a melyet a delegatiók intézménye képes érvónyesiteni, igazán oly minimális, hogy alig érdemel szót. Vannak e mellett oly tényezők, a melyek befolyása hazai ügyeinkre az alkotmány szellemében ki volna zárva, mely befolyás azonban mégis érvényesül. Erre majd mondok egy példát, midőn az ujonczjutalék megállapításáról, vagy a katonai kérdéssel összefüggő más valamely javaslat tárgyalásáról lesz szó, mert odatartozik. Ismétlem, méltóságos főrendek, hogyha valamely intézménynek lényege és annak külalakja közt éles az ellentét, ez magának az intéz-