Főrendiházi napló, 1901. I. kötet • 1901. október 26–1902. június 20.

Ülésnapok - 1901-4

A főrendiház IV. ülése. üli concentrált főrendiházi működésnek az volt az eredménye, a mi ellen ő nagymóltósága ma megint oly erősen felszólalt és a mire még bátor leszek egy pár szóval kitérni. A nagyméltóságú gróf úr beszédének folytatásában két helyen azt mondja, hogy ezek meg ezek a feladatok helyesen vannak formulázva, vagy kifejezésre hozva a feliratban. igy az ország alkotmányának épségben tartása és az Ausztriával való kapcsolatnak fentartása stb. Hát hiszen ezt mélyen tisztelt gróf úr, egyik lényeges része az egész felirati munkálatnak és ón nem tartam egészen következetesnek, hogy ő a felirati javaslat felett egyszerűen pálczát tör ós azt mondja, hogy csak oly felirati javaslatot fog eshetőleg elfogadni, a. mely a néppárti elvekre lenne fektetve. Panaszkodott is az iránt, hogy ép az a párt van többé-kevésbé negligálva s nem eléggé ponderálva és méltatva. Kérem, a főrendiház nincsen hivatva — legalább én igy gondolom — tanácskozásait ós elhatározásait pártok szerint hozni, hanem a napi ós egyéb időbeli politikai árnyalatoktól függetlenül kell döntenie. Hogy akkor mikor az úgynevezett egyházpolitikai törvények megalkottattak, talán egyik vagy másik pontban tovább is ment a legislátió mint a menynyire szükség volt, azt concedálom. De ezt visszacsinálni csakugyan nem lehet. És gondolom, a nagyméltóságú grófúr sem fogná hinni, hogy az könynyen vagy az ország békéjének és belső viszonyainak megint újólag való nyugtalanitásával ne történnék. Szólt a liberalismusról is ós ez egyike azon tételeknek az ő beszé dében ós felszólalásában, a melyekre szintén engedjék meg, hogy egy szóval válaszoljak. (Halljuk!) Először is ismerem a liberalismusnak azt a definitoját, a melyet a mélyen t. gróf úr nemcsak most, hanem általában vall, és tisztelem a nézetét, a melyet kifejezésre hozott. Az igazán liberális ember Magyarországon is a liberalismusnak, nem azt a definitióját tartja ám helyesnek, a melyet a nagyméltóságú gróf úr annak tart. Úgy látszik, hogy még mindig a régi felfogások keretében mozog, a melyek ebben a tekintetben uralkodtak, ^megengedem itt is, ott is, amott is. O a liberalismust úgy nézi, mint hogyha az először is a katholicisinusnak eo ipso ellensége volna, és másodszor mintha minden állami autoritásnak ezen a módon ós ennek elvnek az alapján a veszélye állana elő. Schlauch Lörincz bíboros, nagyváradi püspök: Consequentiája! Kautz Gyula : Engedelmet kérek, ezt határozottan tagadom. A katholicismus nem ma, hanem századok óta nagyon jól megfér a liberális ideákkal ós pedig minden vallási követelésnek megfelelően. Ezer meg ezer esetre, példára ós ez országra is hivatkozhatom. Az a liberalimus, a melyet méltóztatik érteni ez alatt a szó alatt, nagyon közel jár más valamihez, a mivel sem a katholicismusnak, sem a tiszta és helyes alapon okoskodó és haladó philosophiának, sem pedig az ország politikájának nincsen semmi köze, mert úgy látszik, mintha a nagyméltóságú gróf úr azt egyértelműnek venné a vallástalansággal, talán még az atheismussalis. Eznemliberalismus, ez destructió, ez az eszméknek és lelkületeknek anarchiája, a mihez akár katholikus, protestáns, akár más vallású ós higgadt gondolkozású ember, pláne ha országos dolgok intézéséről van szó, sohasem járulhat. Befejezésül még csak tos észrevételem van, hogy abban is igen nagyot téved ő nagyméltósága, ha azt hiszi, hogy szabadelvű eszmék terjedése vagy uralma a legfelsőbb factornak is háttérbe szorításával, a mint magát kifejezte összefüggésben van.