Főrendiházi napló, 1896. V. kötet • 1900. április 30–1901. szeptember 3.

Ülésnapok - 1896-80

LXXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. 173 vallásfelekezet képviselőjeként választás útján lesz a főrendiház tagja« . . . Ez kételyt enged arra nézve, mintha az összeférhetetlenségről szóló törvényjavaslat 3. §-ának ama szavai, hogy országgyűlési képviselő nem lehet egyszersmind a főrendiház tagja, oly értelmezést engednének meg, hogy az az evangelicus püspök, egyházkerületi főgondnok, vagy egyházi felügyelő, a ki hivatalos állásánál fogva hivatalbeli kora szerint hivatva van arra, hogy a főrendiház tagja legyen, ki van zárva abból, hogy képviselővé választathassák, illetőleg ö reá az összeférhetlenség esete alkalmazandó. Én nem hiszem, hogy az összeférhetlenségi törvénynek ez lenne az intentiőja, de ha nem, akkor nem tudom, mi az intentiőja a közjogi bizottság jelentése ezen passusának. Épen csak azért vetem fel a kérdést. Goncret indítványt nem teszek; és ha bármely oldalról oly megnyugtató értelmezés adatik a tárgyalt törvényjavaslat 3. §-ának, hogy az az 1885: VII. tőrvényczikk 12. §-át és annak rendelkezéseit egyátalában nem érinti, ebben természetesen megnyugszom, hisz felszólalásomnak czélja nem egyéb, mint az, hogy elejét vegyem annak, hogy itt jövőben kétely keletkezhessek. Én azt hiüzem, hogy itt — bocsánatot, kérek — csupán a főrendiház közjogi bizottsága részéről nem egészen szabatos fogalmazás forog fenn, és ha ily értelemben történnék nyilatkozat, abban teljesen megnyugszom, vagy ha viszont ő nagyméltósága a ministerelnök itt kijelentené azt, a mi szerintem ugyan önként értetik, hogy ez a törvény az 1885: VII. törvényczikket és annak 12. §-át nem érinti, akkor is megnyugszom. Széll Kálmán ministerelnök: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! Azon szerencsés helyzetben vagyok, hogy ö méltóságánakaggályait teljes mértékben eloszlathatom. A képviselőház ezen törvényjavaslatban absolute, még a legmesszebbmenőleg sem akarta érinteni a főrendiház szervezetéről szóló törvényt. A főrendiház szervezetéről szóló törvény a 12. §-ban és a többi szakaszokban egész világosan praeeisirozza, hogy mi történik a főrendiházi taggal, ha országgyűlési képviselővé választatik. Ez megmarad a maga teljes érvényében, minden legkisebb módosítás, vagy változtaiás nélkül. Mert hiszen, ha a javaslat ezt a törvényt módosítani akarta volna, bizonyára hivatkozott volna is reá és nem módosította volna csak úgy per tangenten, hanem határozott és egész praecis, világos rendelkezésekkel. De ezt nem tette. Ebben a 3. §-ban, annak második bekezdésében csak az az elv van oda állitva, hogy országgyűlési képviselő nem lehet egyszersmind a főrendiház tagja. És ez, gondolom tökéletesen megegyezik a főrendiház szervezetéről szóló törvénynyel, mert nem gyakorolhatja tagsági jogait az a főrend, a ki megválasztatik képviselővé, vagy egyszersmind országgyűlési képviselő nem lehet az a főrend, a ki gyakorolja jogait, mert aztán elég világosan körül van irva a törvényben, hogy felfüggesztetnek a jogai stb. A tőrvényjavaslat csak ezt akarta érteni; egyszerűen a törvényre való hivatkozás helyett csak úgy taxatíve felsorolja, hogy a közjogi incompatibilitási állások között, a melyek a képviselőkre kimondatnak, foglaltatik a főrendiházi tagság is, a nélkül, hogy a főrendiházról szóló törvénynek bármely legkisebb dispositióját érinteni akarná, a mint érinteni nem is fogja. (Helyeslés). Elnök: Ö méltósága concret indítványt nem terjesztett elő. Különben is csak felvilágosítást kért és azt hiszem, kimondhatom . . . Zichy Nándor gr.: Ilyen esetekben nagyon kívánatos lenne, ha az ilyen megnyugtató nyilaikozatoknak a jegyzőkönyvben maradna valami nyoma. (Felkiáltások: A naplóba belekerül!) A naplóról tudjuk, hogy nem szokott irányadó lenni, arra hivatkozni nem szoktunk. De ha a jegyzőkönyv szerint szavazza meg véglegesen a törvényjavaslatot a főrendiház, akkor ez világos. Különben szerintem kételynek helye nem lehet. Széll Kálmán ministerelnök: Nem lehet! Elnök: Bocsánatot kérek, méltóságos főrendek, de én úgy hiszem, hogy jegyzőkönyvben meg nincsen helye az ilyen nyilatkozatnak. Hiszen a naplóba minden belejön és a naplóban aztán mindenki, a ki érdeklődik a dolog iránt, ezt megtalálhatja. A jegyzőkönyvnek feladata csupán az, hogy az érdemleges határozatokat röviden felsorolja.