Főrendiházi napló, 1896. V. kötet • 1900. április 30–1901. szeptember 3.

Ülésnapok - 1896-80

156 LXXX. OESZÁGOS ÜLÉS. kéidést: méltóztatnak-e a méltóságos főrendek a törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni: igen, vagy nem? Felkérem azon méltóságos főrendeket, a kik a törvényjavaslatot átalánosságban elfogad­ják, méltóztassanak helyükről felemelkedni. (Meg­történik.) A méltóságos főrendek a törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadták. Következik a részletes tárgyalás. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét és szakaszait, melyeit észre­vétel nélkül el fog adtatnak). Elnök: A törvényjavaslat ekkép részletei­ben is tárgyalva lévén, következik a végleges és harmadszori szavazás. Méltóztassanak azok a méltóságos főrendek, a kik a törvényjavaslatot átalánosságban és részleteiben magokévá teszik, ezt felállással jelezni. (Megtörténik.) A méltóságos főrendek a törvényjavaslatot végleg elfogadták, miről a képviselőház a szo­kott módon értesittetui fog. Következik a szent korona egyik őrének megválasztatásáról szóló törvényjavaslat tár­gyúban beadott bizottsági jelentés. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa a bizottsági jelentést): Elnök: Van-e észrevétel átalánosságban? (Elfogadjuk!) Átalánosságban észrevétel nem tétetvén, kimondhatom határozatképen, hogy a méltósá­gos főrendek a törvényjavaslatot átalánosság­ban a részletes tárgyalás alapjául elfogadták. Következik a részletes tárgyalás. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét és egyes szakaszait). Elnök: Van-e észrevétel? Észrevétel nem tétetvén, a törvényjavaslat részleteiben is elfogadtatott. Következik tehát a harmadszori és végleges szavazás. Felkérem azon méltóságos főrendeket, a kik a törvényjavaslatot átalánosságban és rész- | léteiben elfogadják, kegyeskedjenek helyűkről felemelkedni. (Megtörténik.) A törvényjavaslat harmadszori és végleges szavazásban is elfogadtatott, miről a képviselő­ház a szokott módon értesittetni fog. Következik a közigazgatás egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslat tárgyában beadott bizott­sági jelentés. Almássy Imre gr. jegyző (olvassa a köz­jogi és törvénykezési bizottság jelentését). Elnök: Kivan-e valaki átalánosságban a törvényjavaslathoz szólani? Rudnyánszky József b. jegyző: Zichy Nándor gróf! Zichy lándor gr.: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek ! Nem akarom hosszas beszéddel untatni a méltóságos főrendeket; talán nem is vagyok azon helyzetben, hogy ezen kér­déshez alaposan szólhassak, jóllehet, volt idő, midőn a közigazgatással foglalkoztam; azonban a viszonyok azóta annyira változtak, hogy az én tapasztalataimból ehhez hozzászólani vajmi nehéz volna. Csak egyre emlékszem: nekünk sok és különféle betegeink vannak, nem akarom azokat sorban megnevezni, csak futtában teszem. Egyik nagy betegünk a megye. Nagy beteg az, úgyszólván az alkotmány helyreállításának ide­jétől fogva. Előbb az a nézet volt, hogy mindent centralizálni kell. Az absolut idő alatt a megye iránti rokonszenv ismét feléledett, de szintén a parlamentarismusnak franczia szempontból való felfogása és ez a continentalis elsőrangú példa még sokakat a mindenféle autonómia és önkor­mányzat megsemmisítésére való törekvésre báto­rított. Úgy ítélték meg a helyzetet akkor az uralkodó pártban, hogy a megyéhez nyúlni egyelőre nem tanácsos. Nagyon mélyre nyúlnak annak gyökerei és még nagyon erősen táplál­koznak. Lassanként ezen megyei életet meg kell szünlehű, ezen életerős, de már régen levágott fának gyökereit is meg kell működésökben bénítani. És az orvosok csakugyan hozzá is fogtak ezen műtéthez. A szegény megyét reformáltuk folytonosan, egymásután mindenképen boldogí­tottuk és ennek eredménye az, hogy a megyei élet türhetőleg megsemmisült. A megyében je­I lenleg a megye által választott hivatalnokok, a községeknek hivatalnokai és vajmi kevés más elem gyakorol befolyást. Ez a két tényező pedig, ismét a megyéből veszi eredetét, ezek a megye-

Next

/
Oldalképek
Tartalom