Főrendiházi napló, 1896. V. kötet • 1900. április 30–1901. szeptember 3.

Ülésnapok - 1896-80

156 LXXX. OESZÁGOS ÜLÉS. kéidést: méltóztatnak-e a méltóságos főrendek a törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni: igen, vagy nem? Felkérem azon méltóságos főrendeket, a kik a törvényjavaslatot átalánosságban elfogadják, méltóztassanak helyükről felemelkedni. (Megtörténik.) A méltóságos főrendek a törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadták. Következik a részletes tárgyalás. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét és szakaszait, melyeit észrevétel nélkül el fog adtatnak). Elnök: A törvényjavaslat ekkép részleteiben is tárgyalva lévén, következik a végleges és harmadszori szavazás. Méltóztassanak azok a méltóságos főrendek, a kik a törvényjavaslatot átalánosságban és részleteiben magokévá teszik, ezt felállással jelezni. (Megtörténik.) A méltóságos főrendek a törvényjavaslatot végleg elfogadták, miről a képviselőház a szokott módon értesittetui fog. Következik a szent korona egyik őrének megválasztatásáról szóló törvényjavaslat tárgyúban beadott bizottsági jelentés. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa a bizottsági jelentést): Elnök: Van-e észrevétel átalánosságban? (Elfogadjuk!) Átalánosságban észrevétel nem tétetvén, kimondhatom határozatképen, hogy a méltóságos főrendek a törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadták. Következik a részletes tárgyalás. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét és egyes szakaszait). Elnök: Van-e észrevétel? Észrevétel nem tétetvén, a törvényjavaslat részleteiben is elfogadtatott. Következik tehát a harmadszori és végleges szavazás. Felkérem azon méltóságos főrendeket, a kik a törvényjavaslatot átalánosságban és rész- | léteiben elfogadják, kegyeskedjenek helyűkről felemelkedni. (Megtörténik.) A törvényjavaslat harmadszori és végleges szavazásban is elfogadtatott, miről a képviselőház a szokott módon értesittetni fog. Következik a közigazgatás egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslat tárgyában beadott bizottsági jelentés. Almássy Imre gr. jegyző (olvassa a közjogi és törvénykezési bizottság jelentését). Elnök: Kivan-e valaki átalánosságban a törvényjavaslathoz szólani? Rudnyánszky József b. jegyző: Zichy Nándor gróf! Zichy lándor gr.: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek ! Nem akarom hosszas beszéddel untatni a méltóságos főrendeket; talán nem is vagyok azon helyzetben, hogy ezen kérdéshez alaposan szólhassak, jóllehet, volt idő, midőn a közigazgatással foglalkoztam; azonban a viszonyok azóta annyira változtak, hogy az én tapasztalataimból ehhez hozzászólani vajmi nehéz volna. Csak egyre emlékszem: nekünk sok és különféle betegeink vannak, nem akarom azokat sorban megnevezni, csak futtában teszem. Egyik nagy betegünk a megye. Nagy beteg az, úgyszólván az alkotmány helyreállításának idejétől fogva. Előbb az a nézet volt, hogy mindent centralizálni kell. Az absolut idő alatt a megye iránti rokonszenv ismét feléledett, de szintén a parlamentarismusnak franczia szempontból való felfogása és ez a continentalis elsőrangú példa még sokakat a mindenféle autonómia és önkormányzat megsemmisítésére való törekvésre bátorított. Úgy ítélték meg a helyzetet akkor az uralkodó pártban, hogy a megyéhez nyúlni egyelőre nem tanácsos. Nagyon mélyre nyúlnak annak gyökerei és még nagyon erősen táplálkoznak. Lassanként ezen megyei életet meg kell szünlehű, ezen életerős, de már régen levágott fának gyökereit is meg kell működésökben bénítani. És az orvosok csakugyan hozzá is fogtak ezen műtéthez. A szegény megyét reformáltuk folytonosan, egymásután mindenképen boldogítottuk és ennek eredménye az, hogy a megyei élet türhetőleg megsemmisült. A megyében jeI lenleg a megye által választott hivatalnokok, a községeknek hivatalnokai és vajmi kevés más elem gyakorol befolyást. Ez a két tényező pedig, ismét a megyéből veszi eredetét, ezek a megye-