Főrendiházi napló, 1896. V. kötet • 1900. április 30–1901. szeptember 3.

Ülésnapok - 1896-77

LXXVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 137 hatással nem volt, sem pedig az Adria útján eszközölt kivitel kedvezőtlen befolyást nem gya­korolt, ezt adatok bizonyítják. Zichy Nándor gróf ő excellentiája magának a számítást egy kissé megkönnyítette olyan módon, hogy nem foglal­kozott az egész fejlődéssel, hanem egyszerűen azt mondta, hogy felvéve tiz évet, két kedve­zőtlen évet leszámítva, melyben visszaesés volt, — a mi csakugyan volt is a kivitelben, — nyolczban emelkedés van és az egész subventiót a nagyobb emelkedésre osztja fel. így számítani nem lehet, mert nem csupán az emelkedési többletet viszi ki az »Adria«, hanem az egész tömeget. Tudjuk, hogy 1890-től 1899-ig ez alatt a tiz év alatt az »Adria« által eszközölt kivitel 175.000 tonnáról 250.000 tonnára, tehát 80.000 tonnával emelkedett. Természetes dolog, hogy ezt az egész fejlődést kell vennünk és az egész szolgáltatást, melyet a forgalomnak teljesít, ebből a szempontból kell megítélni.. Hogy pedig Fiume egész forgalmának fej­lődésére hátrányos nem volt, azt bizonyítja, hogy a forgalom hárommillió métermázsáról 11 és Y 2 millióra emelkedett. Hogy a szabad hajózásra, mely szintén a fiumei forgalmat köz­vetíti, kedvezőtlen befolyást nem gyakorolt, ezt bizonyítja az, hogy azt a proportiót, a melylyel kezdetben birt, az évtized elején, most az év­tized végén körülbelül megtartja, vagyis a 25— 26 százalékot megtartja az egész forgalomban s éppen a kivitelben kedvezőbbé változik a proportio, a mennyiben az évtized első évében 31 százalékkal vett részt a kivitelben, az utolsó­ban már 38 százalékkal. Ha a gróf úr ő excellentiája érdeklődik az iránt, hogy milyen kikötőket hódítottunk meg, erre nézve csak egy-két adatot hozok fel, mert valóban érdekesek. Mig 1886-tól 1891-ig olasz kikötőkbe ki vittünk 1307 tonnát, az 1899-ik* évben kivittünk 19.576 tonnát; mig a franczia kikötőkbe 1886-tól 1891-ig kivittünk 26.113 tonnát, 1899-ben 62.891 tonnát, 1886-től 1891-ig átlag kivittünk a spanyol kikötőkbe 1736 tonnát, 1899-ben 5687 tonnát, a britt kikötőkbe előbb 92.294, utóbb 97.638 tonnát, Belgiumba előbb 4103, utóbb 25.135 tonnát, Németalföldre előbb 5426 tonnát, utóbb 29.991 tonnát vittünk ki.. Méltóztatnak látni, oly helyekre vitte az FŐRENDI NAPLÓ. 1896—1901. V. KÖTET. »Adria« a forgalmat, a hova eleinte sokkal jelen­téktelenebb volt a forgalmunk, mint az utolsó években. Mit bizonyítanak ezek az adatok? Több résziette! nem akarom untatni a méltóságos főrendeket, mert azt hiszem, hogy ebből is levonható a következtetés, hogy ezen piaczok meghódítására és megtartására az »Adria« útján való állandó menetrendhez kötött összeköttetés lényeges befolyással bír. Mert mi itt a kérdés? A kérdés az, hogy oly kikötőket, melyek felett eddig nem rendel­keztünk, vagy csak jelentéktelen mértékben, hogyan lehet megtartani? Vájjon bizhatjuk-e ezeket a szabad hajózásnak önző és igen sze­szélyes szállítására? Azt hiszem, nem. A szabad hajó megy akkor, a mikor jól fizetik, vagy jelen­tékeny rakománya van. Menetrendet nem tart meg, tetszés szerint teszi meg az utat, holott a subventionált vállalatoktól megkívánjuk az ál­landó menetrendet, a tarifa tekintetében való ellenőrzés mellett kedvező feltételeket és egy­átalában a szállításnak állandó kiszolgálását. Csak ez által biztosithatjuk a forgalom állán dósitását és terjedését. Ha méltóztatnak a nemzetközi forgalmat, a kereskedelmi viszonyokat csak egy kis figye­lemre méltatni, hogyha méltóztatnak a nemzet­közi vámviszonyokat figyelembe venni, meg fog­nák győződni a méltóságos főrendek, hogy arra kell törekedni, hogy ezekben a kikötőkben mennél előbb és mennél állandóbb összeköttetést biztosít­sunk magunknak, mert csak ez által fogjuk azon esetleges változásokkal szemben is, melyeknek a szárazföld felől ki vagyunk téve, forgalmunkat lehetőleg fentartani és versenyképessé tenni. Hogy azon főkiviteli czikkeinkben, melyek minket különösen érdekeinek, például fa, liszt, stb., milyen jelentősége van a fiumei forgalom­nak, különösen pedig az »Adria« kivitelének, erre nézve csak két adatot hozok fel. Méltóz­tatnak tudni, hogy 1899-ben fából Összes kivi­telünk 238.169 tonna volt, ebből az »Adria« 74.531 tonnát vitt ki; lisztből a kivitel 100.032 tonna volt, az »Adria« kivitt 71.845 tonnát. Tehát ezen czikkekből, melyek különösen érde­kelnek bennünket, az »Adria« útján való ösz­szeköttetés biztosítja a kivitel jelentékeny részét. Hogy az »Adria« ezen kiváltságos hely­is

Next

/
Oldalképek
Tartalom