Főrendiházi napló, 1896. V. kötet • 1900. április 30–1901. szeptember 3.
Ülésnapok - 1896-76
LXXVI. OESZÁGOS'ÜLÉS. H3 maradt, mégsem zárja ki, hogy lehet olyan idő, midőn az ilyen kérdés is mintegy kiélesedik, távolabbra menő s nagyobb hullámokat vet. Kívánatos azért, az ilyen ügynek véget vetni, azt rendezni, annyival is inkább, mert ez nehézség nélkül történhetik. Ugy tudom, méltóságos főrendek, hogy a Pázmány-féle alapítvány a maga idejében kerek í00.000 forint volt. Lősy még kisebb alapítványt tett, számszerint nem tudnám megmondani mekkorát; ámde tegyük fel, hogy e mellett történtek kisebb főpapi hagyományok is és igy az egész alap, a melyből az az intézet felállíttatott és a melynek utőda ma a budapesti magyar királyi tudományegyetem, kerek összegben a 200.000 forintot nem haladja tul. Én azt hiszem, azon oldalról, a honnan e kérdést évről-évre felvetik s a hol az a bizonyos tiszteletteljes tiltakozás felhangzik, megnyugvással fogadhatnák, — az átalános jogi elveknél fogva megnyugvással kellene fogadniok — ha az állam az ő kezelésére bizott speeificus rendeltetésű alapítványt, mint ilyent tartaná mindenkor nyilván, vagyis a költségvetésbe mint alapítvány és annak jövedelme mint alapítványi jövedelem külön volna kitüntetve — csak a Pázmány és Lősy-féle fundamentumot értem — úgy, mint például a Ludovika-alapitvány kamatai, a nemzeti szinház és a múzeum alapjai és több más alapítvány is mindig egy külön fejezet és czím alatt szerepelnek. Ezzel meg lenne óva annak az alapnak katholikus jellege is, a miből azonban nem következik, hogy azt ne az állam kezelje, sőt mivel az alapító a kezelést az államra bizta, az alapító akaratánál fogva a kezelésnek ott is kell maradnia. Ha azonban méltóságos főrendek, ez az egész alap 200.000 frt, abból ma egy-egy jól felszerelt theologiai facultást is alig lehet fentartani. Tehát ha ennek az alapnak kamata a költségvetésben külön ki volna tüntetve, s ott mindjárt mellette ki volna tüntetve az is, hogy a magyar kir. tudomány-egyetemnél fennálló theologiai faeultás költségeit pedig az állam még mennyivel tartozik pótolni, ez a kérdés, azt hiszem, el volna intézve kölcsönös megnyugvásra. Én, megvallom, szeretném, ha ezzel a 30 FŐRENDI NAPLÓ. 1896—1901. V. KÖTET. év óta felhangzó contra- és recontrával szemben már egyszer kimondanák az ultimót. Csak annyit kell még megjegyeznem, hogy a mennyiben Mária Terézia is gazdagította az egyetemet nagy alappal, ezt egyébnek nem tekinthetjük, mint annak, hogy ez oly tény volt, melyet a magyar király fejedelmi jogainál fogva, tehát mint államfő tett. Ez állami ténykedés és mint ilyen, nemcsak folytonos törvényhozási ellenőrzés, hanem folytonos törvényhozási intézkedés tárgya is. Állami akaratot állami akarat korlátol, határoz meg és minősít. Törvényben ki van mondva, hogy a budapesti magy. kir. tudomány-egyetem állami intézmény, állami intézet, ezt az intézkedést csak törvény változtathatja meg, ez azonban nem zárhatja ki azt, hogy az egyetemmel kapcsolatban álló egyes czélokra rendelt fundatiók a legszigorúbban az alapító akaratához képest kezeltessenek. Nem tudom természetesen, méltóságos főrendek, mennyiben találnak ezen igénytelen nézetek visszhangra, mi e tekintetben a kormány álláspontja; én azonban kötelességemnek tartottam, hogy rámutassak arra. hogy végre is időszerű volna egy ilyen, 30 esztendő óta megújuló kérdésre egyszer végleges megoldást keresni, annyival inkább, a mennyiben azt feltalálni nem is igen nehéz. A mi már most a költségvetésnek a maga egészét, mintegy számszerű jellegét illeti, erre nézve esak az a megjegyzésem, hogy megnyugvással kell tudomásul vennünk, hogy a költségvetés nem tüntet fel hiányt, sőt némi, csekély 35 ezer koronányi felesleget tüntet fel. Ebből az következik, hogy az állam pénzügyei, hála Istennek, rendezettek, a mit azonban még meg kell különböztetnünk attól, hogy az állam pénzügyi helyzetét egyszersmind jónak minősitjük. Ez utóbbi jelzőt az állami pénzügyekre szerintem majd csak akkor alkalmazhatjuk, ha a valutaszabályozás keresztül is lesz vive. Ez az egyik; a második pedig az, ha bármily csekély mértékben, de mégis megkezdjük egy vagy más alakban az állam óriási kölcsöneinek törlesztését is. A míg ez az időpont nem következett be, addig elismerhetjük ugyan, hogy az állam háztartása rendezett, de még azért nem következik, hogy az állam pénzügyei jók, az 15
