Főrendiházi napló, 1896. V. kötet • 1900. április 30–1901. szeptember 3.

Ülésnapok - 1896-76

LXXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. 105 akkor helyettesitette a háznagyot, másik részére pedig Nyáry Jenő báró újonnan megválasztott háznagy úrnak ezennel megadják, a miről jegyzőkönyvi kivonat útján az illetők értesittetni fognak. Következik a mentelmi bizottság jelentése a budapesti királyi főügyésznek folyő évi február hó 9-ről 593/f. ü. 1901. számú negkeresvényéről, a melyben Széchényi Imre gr. főrendiházi tag mentelmi jogának — nyomtatvány útján elkövetett rágalmazás miatt — felfüggesztését szorgalmazza. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa a jelentést). Elnök: Ha nincs észrevétel, kimondom, hogy a méltóságos főrendek ez esetben Széchényi Imre gróf főrendiházi tag mentelmi jogát felfüggesztik, a miről az illetékes hatóság a maga útján értesittetni fog. Következik a mentelmi bizottság jelentése a budapesti királyi főügyésznek 1901. január 30-ról 467/f. ü. 1901. szám alatt kelt megkeresvényéről, a melyben a magyar királyi curia által 1900. évi 8959. szám alatt kelt Ítéletével elitélt Laszkáry Gyula főrendiházi tag mentelmi jogának — a büntetés végrehajthatása végett — felfüggesztését szorgalmazza. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa a jelentést). Elnök: Ha nincsen észrevétel, határozatként kimondom, hogy a méltóságos főrendek ebben az esetben a bizottsági jelentés alapján, Laszkáry Gyula főrendiházi tag mentelmi jogát felfüggesztik, a miről az illető hatóság elnöki utón, a szokott módon, ériesittefni fog. Rudnyánszky József b. jegyző: Széchényi Pál gróf! Széchényi Pál gr.: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! A házszabályok 30. §-a szerint a bizottságok jelentései a benyújtott külön véleményekkel együtt a főrendiház elnökének bemutattatván, kinyomatnak, a ház tagjai közt szétosztatnak és úgy, hogy legalább három nap közbe essék, napirendre tűzetnek. Ezen házszabály határozata alapján a költségvetést raég ma nem lehetne tárgyalni. Minthogy azonban az idő már annyira előrehaladott, hogy könnyen zavarok eshetnének meg, bátor vagyok a házszabályok 41. §-ára hivatkozva, FŐRENDI NAPLÓ. 1896—1901. V. KÖTET. sürgősségi indítványt beadni, a melynek elfogadása esetében a bizottsághoz utasítás, a kinyomatás és a 30. §-ban megállapított eljárás a ház belátása szerint részben, sőt egészben is mellőzhető. Ezen sürgősségi indítvány nyomán kérem a méltóságos főrendeket, legyenek szívesek, ezt nemcsak a költségvetés tárgyalására vonatkozólag, hanem épen úgy az állami gyermekmenhelyek és a vármegyék közigazgatási, árva- és gyámhatósági kiadásainak fedezésére szükséges póthitelről szóló törvényjavaslatokra vonatkozólag is, elfogadni, a mely törvényjavaslatok csak két nap előtt érkeztek a főrendiházhoz és azokat csak tegnapelőtt tárgyalta a pénzügyi bizottság. (Helyeslés.) Ismételve kérem a méltóságos főrendeket, hogy ezen sürgősségi indítványomhoz hozzájárulni szíveskedjenek. (Helyeslés.) Elnök: Nem kivan senkisem hozzá szólani a sürgősségi indítványhoz? Zichy Nándor gr.: Én szavazást kérek! Elnök: A házszabályok értelmében a sürgősségi indítványhoz hozzá is lehet szólani, de csak egy tagnak. Szólani tehát senkisem kivan, minthogy azonban szavazás kívántatott, a szavazást ezennel elrendelem és felkérem a méltóságos főrendek közül azokat, a kik a sürgősségi indítványt elfogadják, szíveskedjenek azt felállással jelezni. (Megtörténik.) Kimondhatom, hogy a két harmad többség, a melyet a házszabályok megkívánnak, tényleg megvan és ennek folytán a sürgősségi indítvány mind a három törvényjavaslatra vonatkozólag el is fogadtatott. Következik már most a vármegyék közigazgatási árva- és gyámhatósági kiadásainak fedezésére szükséges 313.229 korona póthitelről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa a pénzügyi bizottság jelentését). Elnöki Kivan valaki átalánosságban a törvényjavaslathoz hozzá szólani? (Nem!) Minthogy senki sem kíván hozzá szólani, felkérem a méltóságos főrendek közül azokat, a kik a törvényjavaslatot átalánosságban a részit