Főrendiházi napló, 1896. IV. kötet • 1899. május 17–1900. április 26.

Ülésnapok - 1896-57

LVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 49 vény ellen törvényességi szempontból kifogás nem tehető, bírói zaklatás esete pedig még lát­szólag sem forog fenn: megakasztani nem kíván­ják, a mentelmi jogot felfüggesztik s az erről jelentést tevő nagyszombati királyi járásbíró­ságot a múlt évi deczember 29-én 310/6. számú jelentésével felterjesztett vádiratok visszakül­dése mellett elnöki úton értesitik. Méltóságos főrendek! Most mielőtt az iga­zoló bizottság jelentésére térnénk, szomorú kö­telességet kell teljesitenem. Ugyanis azon rövid időköz alatt, a mely a legutolsó ülés óta lefolyt, a kérlelhetlen halál a méltóságos főrendiháznak ismét két tagját ragadta ki az élők sorából. Az egyik Batthyány Géza gróf, e háznak örökös jogú tagja, munkás életének 62. évében rövid szenvedés után jobblétre költözött. A másik Szirmay Alfréd gróf folyó hó 15-én hunyt el. Ugy hiszem, hogy a méltóságos főrendek érzületének adok hű kifejezést, a midőn indít­ványozom, hogy a méltóságos főrendek sajná­latuknak*^ jegyzőkönyvükben kifejezést adni és a gyászoló családokhoz részvétiratot intézni méltóztassanak. (Helyeslés.) Az indítvány egyhangúlag elfogadtatott. Következik a napirend. Kérem az igazoló bizottság jelentésének felolvasását. Esterházy János gr. jegyző (olvassa az igazoló bizottság jelentését). Elnök: Nincs ellene észrevétel? Ha nincs, a méltóságos főrendek a folyó évi januái 2-ánBudapesten elhalálozott Batthyány Géza gróf és Szirma-Bessenyőn folyó hó 15-én meghalt Szirmay Alfréd gróf örökös jogú főrendi­házi tagok neveit a főrendek'jegyzékéből törlik. Erről a magyar királyi belügyminister úr elnöki úton értesitletni fog. Kérem, méltóztassék felolvasni a hadsereg, a hadi tengerészet és honvédség részére meg­állapított ujonczjutalék mennyiségének az 1900. év végéig való fentartásáról szóló bizottsági jelentést. Esterházy János gr. jegyző (olvassa a közjogi és törvénykezési bizottság jelentését). Nyáry Jenő b. jegyző % Prónay Dezső báró! FŐRENDI NAPLÓ. 1896-1901. IV. KÖTET. Prónay Dezső b.: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! Az 1889 : VI. törvény­czikk 14. §-ának egy évre fentartásáról szóló törvényjavaslatnak benyújtására köztudomásúlag okúi az osztrák viszonyoknak sajátságos ala­kulása szolgált, ennélfogva, méltóságos főren­dek, nem térek el a tárgytól akkor, midőn e törvényjavaslatra vonatkozólag néhány perezre kikérem a méltóságos főrendek szíves figyelmét és mindenekelőtt azzal foglalkozom, a mi ezen törvényjavaslatnak ily alakban való benyújtá­sára okul szolgált, tudnillik az osztrák viszo­nyokkal, az ott fenforgó alkotmányos bonyodal­makkal. Az 1867. évi kiegyezés két feltételre volt alapítva. Az egyik az, hogy hazánk történelmi fejlődésénél fogva, közjogunknál fogva teljes mértékben kifejezést nyer ideát ennek az állam­nak történelmileg képződött jellege, magyarsága, és biztosítva van a magyarság hegemóniája, Ausztriában pedig biztosítva van a németség hegemóniája. Ez adualismusnak —jól tudjuk — úgy, a mint az 1867-ben contempláltatott és azóta fejlődött, egyik alapfeltétele volt, a mely sehol igy kifejezetten törvényben nincsen ki­mondva, de lényegileg egyik feltevése volt a dualismusnak. Ámde a viszonyok ma megvál­toztak, nem Magyarországon, hanem Ausztriá­ban, A németek és csehek közti küzdelem az elsőség felett, a hegemónia felett az osztrák alkotmányosságnak szabályszerű jműködését ez idő szerint oly mértékben nehezíti meg, hogy tulajdonképen megbénítja azt, kérdésessé teszi az osztrák alkotmánynak fenmaradását. De ez a harcz, a nemzetiségi viszály, mely Ausztriá­ban elkeseredéssel folyik, visszahat hazánkra is érezteti a maga hatását minden intézményre, különösen arra, a mely közös, érezteti hatását a közös hadseregre nézve is. A viszony Magyarország és Ausztria közt, úgy a mint az 1867-ben alakult, sokkal szoro­sabb, mint a minőnek azt én hazám érdekében óhajtandónak vélem. De számolni kell a tényleg fennálló viszonyokkal. Nem szándékozom én most a 67-iki kiegyezési a maga egészében taglalni, hanem annak egy részével, annak egy intéz­ményével, tudniillik a közös hadsereg intézmé­nyével kell, hogy foglalkozzam. Ha az Ausztriá­7

Next

/
Oldalképek
Tartalom