Főrendiházi napló, 1896. IV. kötet • 1899. május 17–1900. április 26.

Ülésnapok - 1896-59

85 LIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. a magyar és osztrák búzatermelőknek, mely több •évi vajúdás után végre teljesült. Tekintetbe véve azonban azt a nagy agitátiót, melyet a budapesti malmok ezen nemzetgazdaságilag indokolt és méltányos intézkedés ellen indítottak, engedjék meg, méltóságos főrendek, -hogy e tárgyról még egy pár szóval megemlékezzem. Ha az őrlési kedvezmény abból állana, hogy a malmok a búzát idején vámmentesen behozhatnák, azon feltétel mellett, hogy azt elkülönítve és meghatározott rövid időn belől megőrlik és az abból származott lisztnek, esetleg korpának egész mennyiségét külföldi búzából őrölt liszt elnevezése alatt exportálják) ebből semmi kár sem háramlanék a magyar lisztre és a búzatermelőkre és iparilag meg kereskedelmileg Magyarországnak hasznot hozó müveletet képezne. Az ilyen kikészitési eljárás ellen semmiféle kifogást nem emelnénk. Tulajdonkép azonban miből állott az őrlési kedvezmény. Budapesti malmaink vámmentesen és kedvezményes fuvardíj mellett behoztak rossz minőségű szerb és oláh búzát, és ennek a magyar búzához egyszerre nagyobb mérvben való keverése által fokozatosan rontották a magyar lisztet s annak minőségét, ezzel pedig hírnevét, keresetét, értékét, terményképességét, továbbá arra használták föl a külföldi rossz minőségű és olcsó búzatömegeket, hogy ezeknek segélyezésével a magyar búzának árát, a tőzsdei fedezetlen határidőüzlet igénybevételével lenyomják. Tehát nem apadt, mini azt nem rég elhangzott beszédében gyanitani engedte a kereskedelemügyi ministerúr, a magyar búza sikértartalma, hanem apadt a budapesti malmok lisztjének sikértartalma, mert egyre több sikérszegény oláh és szerb búzát kevertek a magyar búzához. Hogy a magyar búza sikértartalma nem apad, ezt bebizonyította Kossutányi Tamás tanár úr nemrég megjelent szakczikkében. Megengedem, hogy az ilyen műveletek átmenetileg hasznot hozók voltak a kérdéses fővárosi malmoknak, de hogy évenként milliókra menő károkat okoztak az egész magyar gazdaközönségnek, az bizonyos. Addig, míg Ausztria-Magyarország búzában export-területet képezett, addig szükségünk volt ' egy kivitelre dolgozó, mennél hatalmasabb malomiparra, de miután már rég megszűntünk export-területet képezni, sőt gyengébb termésű években búzát már nagyobb mennyiségben is Iraporáltunk, például 1897-ben harmadfél millió métermázsánál többet, mely bevitellel szemben egymillió métermázsa lisztet sem vittünk ki a vámkülföldre, egészen jól meglehetünk exportáló malmok nélkül. Ha ilyenek meg tudnak élni a gazdák és az ország rovására adott kedvezmények nélkül, annál jobb, ha erre nem képesek, akkor vagy alakuljanak át olyan malmokká, melyek megállják helyöket exportálás nélkül, vagy szüntessék meg üzletöket. Meggyőződésem szerint minden kedvezmény nélkül is prosperálhatnak budapesti malmaink, ha a megváltozott viszonyokhoz mérten szerényebben rendezik be budgetjöket, ha kizárólag magyar búzából őrölt lisztet készítenek, ha a fősúlyt az osztrák-magyar fogyasztásra fektetik, csak akkor exportálva külföldre, ha kedvezők a conjuncturák és ha megszüntetik a gabonatőzsdén űzött játékukat. Ezért vagyok bátor a kereskedelemügyi minister úrhoz azt a kérést intézni, szíveskedjék a budapesti malmok panaszai felett napirendre térni és ha a malmoknak szállítási kedvezményeket méltóztatik adni, szíveskedjék ezeket ezentúl is nemcsak a budapesti malmoknak juttatni, hanem a szállítási kedvezmények előnyében az egész magyar malomipart kivétel nélkül részesíteni. De nemcsak az őrlési kedvezmény ütött rést az amúgy is felette alacsony gabonavámtételeinken. Erősen csábítja azokat a szerb kereskedelmi szerződésben emiitett szabadraktári intézmény és semmi törvényen sem alapuló gabonavám-hitelezés. Kérem tehát a kereskedelemügyiminister urat, szíveskedjék az árképződésre felette kártékonyán ható két kedvezményt szintén mennél előbb megszüntetni, A borhamisítók ellen elég szigorú törvény lett életbeléptetve, és kezdetben meglehetős hévvel láttunk hozzá a törvény végrehajtásához. Azonban, sajnos, a buzgóság felette hamar ' lelohadt és jelenleg daczára annak, hogy tudó-