Főrendiházi napló, 1896. IV. kötet • 1899. május 17–1900. április 26.

Ülésnapok - 1896-51

10 LI. OESZÁGOS^ÜLÉS. leges tárgyalás végett a mai ülés napirendjére kitüzettek. Tudomásul szolgál. Következik a napirend. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni »a vám- és kereskedelmi viszonyoknak és ezekkel összefüggő némely kérdésnek rendezéséről« a főrendiház közjogi-, pénzügyi és közgazdasági bizottságának jelentését. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa a jelentést). Elnök: Kivan valaki átalánosságban a jelenléshez szólani ? Rudnyánszky József b. jegyzőt Zichy Nándor gróf! Zichy Nándor gr.: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrecdek! Ha én ehhez a törvényjavaslathoz szót emelek, a melynek elfogadása előttem kétséget nem szenved e házban, cselekszem ezt néhány szempontból, melyre a nagyméltóságú ház kegyes figyelmét felkérem. (Halljuk.' Halljuk!) Felkérem azért először, mert ez fontos és messzeható törvényjavaslat, a melyre nézve, úgy hiszem, kívánatos, hogy a ház ne tisztán száraz szavazat útján járuljon elfogadásához ; másodszor pedig azért, s ez a második szempont, hogy a méltóságos főrendiház előtt és, ha lehet, azon kivül is világosan és határozottan kifejezzem azon álláspontot, a melyet ezzel szemben elfoglalok. (Halljuk! Halljuk!) Én ugyan részemről azt hittem volna, hogy ezen javaslathoz szó .sem fér házunkban, mindamellett azt kellett tapasztalnom, hogy az én álláspontom a kiegyezés s a vám- és keres kedelmi szövetséghez bizonyos mértékben kétségbe vonatott. Szükségtelen ráutalnom, hogy e kiegyezés még meg sem volt, a mikor én már mellette küzdöttem és ezen álláspontomat azóta sohasem változtattam meg. De nem is változtathattam meg azért, mert úgy politikailag, mint gazdaságilag Magyarországra nézve szükségesnek és üdvösnek tartom a kiegyezést. Nem, mintha nem lehetne képzelni átalában gazdaságilag ezenkívül más helyzetet is, de azért, mert az politikai szempontból igen kétes jövő elé vezetne, gazdasági szempontból pedig keserves volna az országra nézve, ha talán abba beleilleszkedhetik is és ha egy távol jövőben talán megfelelő fejlődését lehetne is várni. A harmadik szempont, melyből e javaslathoz szólni kívánok, az, hogy ismételjem, a mit e házban már egyszer elmondottam, de a mit elégszer ismételni talán nem is lehet. Elismerem, hogy a magyar parlamenti kormánynak e részben nehezebb a helyzete, mint bármely más parlamenti kormánynak Európában, mert nemcsak az ország gazdasági viszonyaival kell számolnia, hanem ezeket a másik szerződő félnek viszonyaival és igényeivel szemben is mérlegelnie, egyensúlyba hoznia és a kiengesztelődést megteremtenie is kötelessége, mert vámterület egysége a nélkül — hogy az a gazdasági, pénzügyi és közlekedési téren is bizonyos következményekkel ne járna — szerintem lehetetlen. Bizonyos Összhangba kell hozni annak a két félnek az érdekét, a melyet kifelé egységesen kell képviselni, mert különben egységes vámterület és az érdekeket kielégítő kereskedelmi viszonyok más államokkal szemben nem is létesíthetők. Ebben az egységben gazdaságilag is roppant előny van, nagy hatalom, egy nagy nyomatékú tényező, úgy mi ránk, mint a másik szerződő félre nézve is; de ezen egység elérése megint compensatiókat, a két fél érdekeinek kiegyenlítését követeli. Ezt pedig nemcsak a törvény teremtheti meg, a mely előttünk van, a törvényhozás terén ez még sok kívánni valót hagy hátra úgy a törvény további fejlesztése, mint annak kezelése tekintetében, főleg oly irányban, nehogy a tízesztendős cyclusok következtében a helyett, hogy azt a nagy czélt megközelitenők, mindinkább kétségessé és nehezebbé tegyük annak megközelítését. Hogy e részben a múltban nem feleltünk meg tökéle-, tesen innen sem, túlnan sem azon erkölcsi kötelezettségnek, a mely evvel jár, ez, gondolom, senki előtt, a ki a viszonyokat és okokat ismeri, kétséget nem szenved. Erély kell ehhez; követelés egymással szemben a kormányok részéről és kiengesztelődésre való hajlam .és mély belátás a helyzetnek erkölcsi és financiális követelményeibe. Ezt elégszer ismételni; ezt a köztudomásban megeleveníteni és ennek átlátását közönségessé tenni múlhatatlanul szükséges,