Főrendiházi napló, 1896. III. kötet • 1898. szeptember 5–1899. május 16.

Ülésnapok - 1896-46

74 XLVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. éveket pedig még kevesebben, hogy tehát évek hosszára nézve Magyarország az európai államok között hátulsó sorban áll, annak okát természetesen csak a betegségben lehet keresni, mert 20 és 50 év között az ember nem szokott elsorvadni, hanem ha áldozatul esik, akkor betegségeknek esik áldozatul és azért igen nagy fontossággal birnak azok az intézkedések, a melyek a törvényhozás és a kormány részéről azon betegségeknek a korlátozására történtek, a melyek leginkább fenyegetik az emberi életet, tudnillik a fertőző betegségek. Azt elismerőleg kell mondanom, hogy azok az intézkedések, a melyeket a kormány a cholera korlátozására tett, hatályosoknak és üdvöseknek mutatkoztak. Nem lehet máskép, mint elismeréssel szólanom azokról az intézkedésekről, a melyeket a kormány adiphtherítistekintetében tett. Jelentékenyen megszórittatott — nem akarom számokkal terhelni a méltóságos főrendeket, — azon intézkedések következtében, melyek a diphtheritisben beteg gyermekeknek serummal való gyógyítására tétettek. Nagyon fontos intézkedések, ha nem is életre kihatok azok, a miket a kormány a trachoma tekintetében lett. A trachoma megszorítására hasonlóképen igen üdvös intézkedések tétettek. De ha újra felvetem azt a kérdést, hogy mi az oka annak, hogy mindezen intézkedések daczára épen a munkaképes lakosság között a lakossági fogyatkozás oly jelentékeny, akkor megint arra a körülményre kell visszatérnem, a melyet bátor voltam 1896-ban az állami költségvetés tárgyalása alkalmával a méltóságos főrendek és a tisztelt kormány figyelmébe ajánlani, és a mely akkor a kormány által tényleg figyelembe vétetett, intézkedések tárgyává tétetett, és ez a lakosságot pusztító betegség a tüdővész. Mindazon rendes évi kimutatások, a melyeket a belügyministerium a törvényhozás elé terjeszt, évről-évre mutatják azokat a rémletes pusztításokat, a miket e téren véghez visz az ország lakossága közt. Az évi halálozás 60 ezer és 70.000 közt ingadozik. A legalacsonyabb halálozás, mióta ezek a rendszeres kimutatások megjelentek, meghaladja a 60.000 számot. A tüdővész annak a kornak a betegsége, a mely kor a munkaképesség kora, és a tapasztalások, a hosszú időre kiterjedő statisztikai kimutatások azt mutatták, hogy a halálozásoknak körülbelöl 5

/6-a a 20 és 40 évi életkor között levő lakokosokra esik. Azért azt gondolom nem hibázom, hogyha azt fejezem ki, hogy az ország lakosságának azon részéből, mely a 20 és 40 évi életkor között él, legalább is 50.000 ember hal el évenként tüdővészben. Ha a méltóságos főrendek ezt az óriási számot figyelembe méltóztatnak venni, akkor talán indokoltnak fogják találni, hogy ha ma újra erre a tárgyra irányítom a méltóságos főrendek figyelmét. Mindazok a törvényhozási intézkedések, melyek nemzetünknek culturalis és hatalmi állását megállapítják, a dolgok természeténél fogva a népesség számára vannak fektetve. Nyugodtan kérdezem a méltóságos főrendektől, hogy latba esnék-e Magyarország akkor, hogyha lakosságának száma, úgy mint József császár ideje előtt híresztelték, 3 millió, vagy 6 millió volna; és mi volna Magyarországnak hatalmi állása akkor, hogyha lakossága 17 millió helyett 25—30 millióra rúgna ? Ez pedig nem beláthatatlan lehetetlenség, mert azok a viszonyok, a mely viszonyok szerint culturalis államok népessége rendszeresen szaporodik, Magyarors-zágon is elérhetők, hogyha az általános, a közgazdasági viszonyok javulása mellett egyszersmind a közegészségügyi intézkedések is megfelelők volnának. De nem akarok méltóságos főrendek ilyen tág térre elszéledni és egészségügyi politikáról szólni, ámbár talán a maga idején ez sem volna felesleges. így például nem volna felesleges megállapítani azt, hogy a közegészségügyi teendők közül mi az, a mi előbbre való, és mi az, a mi később jöhet. Egyáltalában nem szándékozom kicsinyleni a trachoma jelentőságét közegészségügyi és véderői tekintetben, hanem mégis felhozom, hogy a trachoma megszorítására azok a méltó, általam teljesen méltányolt intézkedések megtörténtek, vájjon indokolva van-e, hogy mindezideig csak elején vagyunk azon intézkedéseknek, hogy az ország leggyilkosabb betegsége, az országot legmélyebben sújtó betegség, a tüdővész korlátoztassék ? Azok a javítások, a melyeket bátor vagyok ő nagyméltóságának, a belügyminísteriumotjelen-