Főrendiházi napló, 1896. III. kötet • 1898. szeptember 5–1899. május 16.

Ülésnapok - 1896-46

XLVI. OESZÁGOS ÜLÉS. 73 A megyei dotatiő kérdése különben az administratió reformjának kérdésével amúgy is igen gyökeres, rendszeres és egészen átalakító változáson fog keresztül menni, mert hiszen ebben az alakban nem maradhat. Addig is, mig ez bekövetkezik — mert hiszen még pár év le fog peregni, addig a míg az administratió reformja életbe lép, — igenis Ígérem, hogy erre is gondolni fogok, hogy erre is kiterjesztem a figyelmemet, valamint más hasonló természetű beadványokra, s a mennyire lehetséges, a pénzügyi viszonyok által megengedett határok kőzött igyekezni fogok orvosolni. (Helyeslés.) Enlök: A tétel elfogadtatott. Cziráky Antal gr. jegyző (olvassa a költségvetés XVH. fejeset 4., 5., 6. czímeit, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak; olvassa a 7-ik ezímet). Korányi Frigyes dr.! Korányi Frigyes : Engedjék meg a méltóságos főrendek, hogy a kérdéshez röviden hozzászóljak. Szapáry Gyula gróf ő nagyméltóságának belügyministersége óta rendszeres jelentéseket kap a törvényhozás az ország közegészségügyéről, meg lehetünk tehát győződve arról, hogy a közegészségügy határozottan a javulás felé tendál. Azonban a dolog természetében rejlik, hogy itt ingadozások vannak és ha ezeket az ingadozásokat tekintjük, akkor nagyon nehéz megítélni, hogy mi köszönhető a czélszerü egészségügyi intézkedéseknek és mi a véletlennek. Különösen Magyarország azon államokhoz tartozik, a melyekben a közegészségügynek és az ezzel összefüggő népességi szaporodásnak aránya abnormis változásokon megy át. Miután a közegészségügy állapotának leginkább a népesség szaporodása a kifejezője, ezenkívül az átlagos élettartam az a kilátás, a melylyel a lakosság bir, hogy egy bizonyos korig eljuthat, azért bátor vagyok néhány adatot statisztikai könyvekből és közleményekből felhozni, a melyek mutatják, hogy mily rendkívüli nagy az ingadozás Magyarországon a népességben. Négy népszámlálás adataira támaszkodom. Az első korszak, az 1857—1870-ig terjedő 13 év alatt Magyarország népessége 15V2 százalékkal gyarapodott, tehát évenként körülbelül egy százalékkal. Erre az időszakra következett | FŐRENDI NAPLÓ. 1896—1901. III. KÖTET. egy tiz éves időszak, 1870 —1880-ig, a mely idő alatt Magyarország népessége összesen egy és fél százalékkal szaporodott. Igaz, hogy ez olyan időszak volt., midőn Magyarországra háború és egy súlyos cholerajárvány nehezedett, de mégis mind a két körülmény csak rövid időre szorítkozott. Ezen rossz szaporodás eredménye pedig tiz évnek a tartamára terjed ki. Aztán következett az utolsó népszámlálás 1891-ben, a mikor kitűnt, hogy 1880-tól 1890-ig Magyarországnak népessége ismét tiz százalékkal gyarapodott. 40 év alatt, 1850-től 1890-ig az összes lakossági szaporodás 30 százaiékot tett ki, a mi a jó egészségügyi viszonyok között élő népességekhez képest igen alárendelt szaporodási számot képez. Az ország közegészségügyi viszonyaira azonban ebből az átlagos számingadozásból nem lehet következtetni, mert köztudomású dolog, hogy Magyarország azon államok közé tartozik, a melyeknél a gyermekszaporodás igen nagy és azért szükséges a közegészségügyi kifejezők másik momentumát tudniillik az élethosszat is figyelembe venni. Ennek feltüntetésére bátor vagyok a méltóságos főrendek figyelmébe ajánlani a következő számokat. Az 1891-iki népszámlálás szerint az öszszes népesség Magyarországban valamivel több volt 17 milliónál, Horvátországot is hozzászámítva. Ebből a népességből az első öt évre, tehát a születéstől kezdve az 5-ik év befejezéséig esik az 1893-ban megjelent statisztikai hivatal kimutatása szerint 2,175.000. Az első 20 évre pedig, tehát arra a korszakra, a mely a testi és szellemi fejlődés korszaka, de még nem a munkaképességé, 6,945.000, — a törteket elhagyom. Ezzel szemben a munkaképesség korszakában, tehát a 20 életévtől a 40-ik életév befejezéséig, férfit és nőt együttvéve, esik 4,400.000. A 40-től az 50-ik évig, a mely még szintén a munkaképesség korához számitható, 1,650.000. Tehát legfeljebb, lehet mondani, 6 millió a 17 millióból az, a ki a nemzetnek a munkaképes részét képviseli. Méltóságos főrendek! Annak a körülménynek, hogy a népességből aránylag oly kevesen érik el a 40-ik életévet és természetesen még kevesebben az 50-ik évet, az azon felülterjedő 10