Főrendiházi napló, 1896. III. kötet • 1898. szeptember 5–1899. május 16.
Ülésnapok - 1896-46
70 XLVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. igaza van a méltóságos főrendiházi tag urnak, ha ezt a kérdést, mint egyik legfontosabbikat állítja oda. A közigazgatás kérdése egyike azoknak a kérdéseknek, a melyek úgyszólván az élettel legbensőbb összefüggésben és összeforradásban vannak. Nincs kérdése az országnak, a társadalomnak és egyátalában nincs kérdése az államnak, a mely a közigazgatást ne érintené és annak sphaerájába át ne menne és a közigazgatásban megoldandó ne volna, ennek minden kérdése az életnek és az országnak minden egyéb terén a maga kihatását gyakorolja. A legnagyobb óvatossággal és körültekintéssel, de erős elhatározással kell ehhez a kérdéshez nyúlni. Én kifejtettem ebben az irányban is nézetemet. Most csak azt akarom jelenteni és rá akarok mutatni arra, hogy én nem annyira nagyszabású alkotásokban és azok formáiban keresem a megoldást, hanem abban, hogy a gyakorlati élet követelményeinek tegyenek a mi reformjaink eleget és számoljanak a mi erőbeli és anyagbeli eszközeinkkel. Igenis, a czél a legnagyobb szabású, a melyet elérni kell; a közigazgatási szervezeteket és intézményeket európaivá és a közigazgatási jog kiszolgáltatására alkalmassá tenni és a magyar államnak egységét consolidálni és biztosítani. Ha nem rendelkezünk is oly nagyszabású keretekkel és kész szervezettel és annyi erővel, a minők talán másutt vannak, kisebb eszközökkel, öntudatos, komoly munkával, a czélhoz alkalmazott eszközökkel, rendszeres szervezési és reformmunkálatokkal igenis azon kell lennünk, hogy ezeket elérjük. Méltóságos főrendek! Én kijelöltem azt az alapot, a melyen állottam, a melyen rendületlenül állok és a melyen politikámat berendezni és vinni akarom. Kijelöltem a czélokat és kijelöltem az irányelvet. És én azt hiszem, hogy minden szellemi munkának megindításánál és teljesítésénél és igy a politikánál is, a fődolog ezen három kellékkel és kérdéssel jönni tisztába. Tudni kell, minden munkáról és a politikáról is először, hogy micsoda alapon áll az ember. Hát én az 1867 ; XII. t.-cz. alapján állok rendületlenül. Másodszor tudni kell, micsoda czélok felé halad az ember, és harmadszor mily irányban kell haladni.. Mind a három kérdést felöleltem programmbeszédemben és a feleletet én méltóságos főrendek annak idején, midőn a kormányt átvettem, részletesen előadtam és részleteztem azóta tett nyitatkozataimban. Most már a lényeg abban vau, helyesen lesznek-e megválogatva az eszközök arra, hogy ezen az alapon azok a czélok sikeresen elérhetők legyenek. Ezen eszközök megválasztásánál igyekezni fogunk legjobb belátásunk szerint eljárni és azokat legjobb meggyőződésünk szerint megválogatni, azon elvek szerint, a melyeket a méltóságos főrendek előtt is kifejteni szerencsés voltam és melyekre vonatkozólag a méltóságos főrendek átalánosságban helyeslésöket méltóztattak kifejezni. A méltóságos főrendek közreműködését és ellenőrzését fogjuk felhivni, mert az alatt állunk; vájjon képesek vagyunk-e az eszközök megválasztásában, — mert végtére is ez a politikusnak a legnehezebb feladata és itt válik meg, áll-e valaki feladatának magaslatán vagy nem, — mondom, képesek leszünk-e megnyerni a méltóságos főrendek tetszését vagy nem, az majd megválik. Én nagyon boldognak fogom magamat találni, hogy ha a méltóságos főrendek szives jóindulatát és szives helyeslését akkor is ki fogom nyerni, a mikor már tettekkel számolhatok be, mint a hogyan kinyertem akkor, a mikor megindultam politikai működésemben és először szólaltam fel itt e házban. Hogy ezért köszönetet mondjak és azon Ígéretet tegyem, hogy mindent el fogok követni a magam részéről, és a kormánynak minden tagja is meg fog tenni mindent, hogy ezt a helyeslést megtarthassuk, voltam bátor felszólalni és ezzel felszólalásomat be is zárva, kérem a nagyméltóságú főrendiházat, hogy a költségvetést elfogadni méltóztassék. (Átalános helyeslés.) Elnök i Következik a szavazás. Kérem azon méltóságos főrendeket, a kik a költségvetést elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét, az 1. §-t, továbbá a 2. §. 1— XVII. fejezeteit, illetőleg a XVII. fejezet 1. és 2. czímét, mélyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa a XVII. fejezet 3. czímét):
