Főrendiházi napló, 1896. III. kötet • 1898. szeptember 5–1899. május 16.

Ülésnapok - 1896-47

XLVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 127 követelni, hogy olyant cselekedjék, a mi a törvényben nincsen indokolva, a mire ő nincsen a törvények által utasítva. Ennek a törvénynek egyik legnagyobb baja, — bocsássanak meg, csaknem olyant mondtam, a mit szívesen visszavontam és megváltoztattam volna, — hogyj: ha akarom fehér, ha akarom fekete. Én pedig a törvénytől nem azt kívánom, hogy azt mondja: lehet piros is, zöld is, fehér is meg fekete is, hanem azt kívánom, hogy megmondja, hogy mi az, a miről szól, és mi az a büntetés, a melyet kiszab. Én tehát úgy a törlési indítványt, mint h módositványokat a nagyméltóságú elnök úr szíves elnézésével a méltóságos főrendek figyelmébe ajánlom. (Helyeslés jobbfelöl.) Rudnyánszky József b. jegyző: Mailáth Gusztáv gróf erdélyi püspök! Mailáth Gusztáv gr, erdélyi püspök: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek ! Visszaélnék a méltóságos főrendiháznak türelmével, ha hosszúra nyújtanám felszólalásomat. Felesleges is azt tennem, midőn arra sokkal hivatottabbak előttem szólottak, szentegyházamnak vezérférfiai ezt a kérdést minden oldalról alaposan megvilágították és a meggyőződésnek erejével és az érveknek súlyával megvitatták ott a képviselőházban is azok a tiszteletreméltó férfiak, a kiknek itt nyilvánosan az egyház nevében is köszönetet mondok. Egy pontra azonban ezen szakasz tárgyalásánál ki akarok terjeszkedni és egyúttal a nagyméltóságú ministerelnök úrnak is egy nyilatkozatára vissza akarok térni. Nem fogadhatom el ezen szakaszt azért, mert nem engedhetem meg, hogy a lelkész kevesebb joggal bírjon ebben az országban, mint más honpolgár, nem fogadhatom el ezen szakaszt azért, mert szentegyházamnak isteni alkotmányát támadja meg. Nemcsak a nagyméltóságú ministerelnök úr, de mások i^, nagytekintélyű, tiszteletreméltó férfiak hangoztatták előttem és azért nem is merem azt mondani, hogy nincsen igazuk, hogy az államnak joga van megszabni azokat a feltételeket, a melyek mellett az állampolgárok activ és passiv választói jogukat gyakorolhatják. Igenis elismerem, hogy az államnak ehhez joga van, de miért ne gyakorolhassák ezen jogot ép oly szabadon, mint más polgárok, a papok, a kik az állampolgárok terheit épúgy viselik, mint mások, akik az állampolgár kötelességeit ép úgy teljesitik, mint más polgár? Már pedig ezen szakasz megszorítja a lelkésznek ezen activ és passiv választói jogát. (Mozgás balfelől.) Az egész világon elismerik azt, hogy bizonyos jogoknak bizonyos kötelességek felelnek meg és viszont kötelességeknek jogok. Ha tehát a pap teljesiti kötelességét, ha a pap viseli terheit, az állampolgárnak joga van mindazon kiváltságokban és jogokban részesülni, a melyekben a többi állampolgárok részesülnek. (Tetszés jobb felől.) Hiszen ha az államnak mint ilyennek önkényűleg joga van ezt vagy amazt a választói jogot megvonni a honpolgártól, joga van épúgy tőlem vagy bárki mástól, a ki neki alkalmatlan, elvenni személyes szabadságát, a mi magyar törvényhozásunk még nem ment odáig, hogy megfoszsza a lelkészt passiv és activ választói jogától, habár a képviselőházban elhangzott már az a fenyegetés is, hogy ez is bekövetkezhetik; de megszorítja azt minden tekintetben. Megszorítja azt egy oly érvvel, melyet hozzám közelállók is hangoztattak, hogy a pap ne politizáljon, ne vigye be a politikát a templomba, a szószékre. Méltóságos főrendek! Mi a kötelessége a papnak ott a szószéken? A papnak a katholikus hittant és a katholikus erkölcstant kell ott a népnek előadnia és magyaráznia. Ezen katholikus erkölcstannak egyik kérdése az is, hogy a képviselőválasztási jog vájjon szabadalom-e vagy kötelesség. Ha szabadalom, akkor lehetnek okok, a melyek ezen jognak gyakorlása alul felmentik; ha pedig kötelesség, akkor lehetnek körülmények, a melyek között vétek, ha nem gyakorolja ezt a jogot. Hol mondja el a pap, honnan világosítsa fel híveit, ha nem a szószékről. De mondok egy concret esetet. Képviselőválasztás előtt állunk. Kettő között kell választani. Az egyik, az kifogástalan jó hazafi. A másik, az a haza határain túl gravitál, oda áttekint. íme, nem kötelessége-e a papnak a katholikus erkölcstan szempontjából figyelmeztetnie hiveit, hogy kire szavazzanak? Mert hiszen a katholikus erkölcstannak egyik