Főrendiházi napló, 1896. III. kötet • 1898. szeptember 5–1899. május 16.

Ülésnapok - 1896-47

XLVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 119 Ha ott Németországban a hidegen és higgad tau gondolkozó embereknél a vallásnak bántalmazása oly nagy elkeseredést szült, mily eredménye lesz ennek Magyarországban a katholikusok közt? Mi mindnyájan éreztük és ez érzelmünknek akkor kifejezést is adtunk, hogy az egyházpolitikai törvények főleg a kaíholicismus ellen vannak intézve, a kedélyek a küzdelmek ideje alatt forrongtak és ma sem csendesültek le, és most ezen törvényjavaslat által a nyugtalanságnak újabb tápanyag nynjtatik. Akkor a katholíkus családnak isteni alapja, a katholikus házasság ellen támadtak, ma belenyúlnak már a katholikus egyháznak és a katholikus életnek létfeltételeibe, a szentségekbe vagy mint mondja a törvényjavaslat, a kegyszerekbe; csoda-e tehát, hogy aggodalommal nézünk a jövőbe és háttérbe, látjuk az elkeseredést, mely a ma már a kedélyekben lappangó nyugtalanságot követni fogja ? A katholikus magyar ember az államban tán nem a jóakaró védnökét fogja látni, hanem az ellenséges szándékkal viselkedő hatalmat. Megengedem, hogy a ma az állam ügyeit intéző férfiak a pártkényszernek hatalma alatt állván, nem oly sötét szinben látják e törvénynek káros kihatását; de méltóztassanak megengedni, a jelen törvényjavaslatban lefektetett elv már természeténél fogva ellenséges, az elv pedig expansiv erejénél fogva működik tán nem úgy, mint tervezik, sőt a tervezők, akarata és intentiói ellen. Az elv, hatalom, mely erősebb, mint az ember. A törvény fenn fog állani és mint Damocles kardj katholikus lelkészek feje fölött fog csüngeni, kész minden pillanatban lecsapni, a midőn a roszakarat elvágja azon finom fonalat, a mely azt tartja. A törvényt nem szabad az emberek önkényére bizni, vagy a casuisticára alapítani, melyet egy roszlelkű tisztviselő esetleg a törvényhozó szándékától eltérőleg kihasználhat. Azt találom, mintha itt a törvényhozás leszállana azon magaslatról, ahol annak állania és mozognia kell, midőn büntetendő cselekményekről intézkedni kivan. El vau ismerve, hogy e törvényjavaslat a páriküzdelmek eredménye, készítve pártérdekek megvédésére. A törvényhozás tehát, midőn a pártok egyezményét codificálja, maga is pártérdekeknek szolgál és különösen a jelen esetben a büntetőjogot a politika szolgálatába állítja s a mi több, nem is az állampolitikának, hanem a pártpolitikának szolgálatába. Hogy milyen politikát követ egy-egy politikai párt, az lehet igen érdekes tárgya a megfigyelésnek, és hogy ezen idő szerinti politika hasznos-e vagy nem, azt csak a következményekből lehet megítélni; de nem egyeztethető össze a büntetőjognak nagy elveivel, ha az időszerinti pártok büntető eszközökkel akarják kényszeríteni a szabad polgárokat egy bizonyos politikai irány követésére. Az állam érdekének felül kell állania a pártok érdekein, a pártok közötti pactum nem képezhet directivát a törvényhozásnak arra, hogy a vallási sérelmeket permanentiában tartsa. A pártok békekötésében a háború csirája rejlik. Vagy hol lett a magyar állam veszélyeztetve? A törvénynek nem szabad pártérdekeknek szolgálnia és én minden igyekezetem daczára sem voltam képes a katholikus lelkészekre szabott büntetésben az állam érdekeit, mint ratio legist feltalálni. Ha egyes kerületekben visszaélések fordultak elő, elég ok-e ez arra, hogy országos törvény és pedig oly formában alkottassák, mely a mellett, hogy egy egész osztályt megbélyegez, még a vallást is fenyegeti. Vagy volt-e hívebb alattvalója a királynak és hazának, mint a katholikus papság? Méltóztassanak megjelölni az időt, a körülményeket, a midőn ezen osztály hazája iránt hűtlen lelt volna. Nem, méltóságos főrendek, ezen becsületes munkásai a hazai és vallásos életnek, ezek nem érdemlik meg, hogy őket gonosztevők módjára börtönnel megfenyegessék. Mi lesz legközelebbi eredménye e törvénynek ? A katholikus pap, hogy magát a meghurczoltatásnak és esetleg bebörlöiiöztetésnek ki ne tegye, tán tartózkodni fog azon kegyszerek kiosztásától, melyek e veszélyt felidézhetik, azaz mintegy interdictum alá veti saját híveit. Az egész választás ideje alatt a legnagyobb lelkiismereti küzdelmek alatt fog állani, lelkipásztori kötelességeit nem fogja szabadon teljesíthetni és tétlenségének visszahatásaképen híveit el