Főrendiházi napló, 1896. III. kötet • 1898. szeptember 5–1899. május 16.

Ülésnapok - 1896-47

116 azonban mint katholikus nem hallgathatok el és ez az, hogy a szláv mise engedélyezése után rövid idő múlva bekövetkezett schisma, egyike volt a világtörténet legnagyobb hálát­lanságainak és habár nincsen katholikus ember a viJágon, a ki szive legmélyebb rejtekében ne táplálná azt az óhajtást, hogy egyszer valamikor a szláv világ is meghajoljon Róma előtt és habár Róma már eddig is igen sok áldozatot hozott ennek a pium desideriumoak, mégis azt hiszem, alig van politikus e világon, a ki nem mondom, hogy e pium desiderium teljesülését kizártnak tartaná, hanem a ki igazoltnak tartaná ezeket az áldozatokat. Mint a keleti szertartás köve­tője és mint ezen szertartásnak lényegével ismerős magyar ember pedig merem koezkáztatni azt az állítást, hogy a szláv mise minden erőszak nél­kül, csupán az évszázadok segítségével nagyobb hódítást vitt véghez a szomszéd idegen népfajok között, mint a modern orosz államvallás, a melynek pedig erőszakos intézkedéseit eléggé látjuk és ismerjük Lengyelországban, Bessará­biában, a kisoroszok között és a távoli keleten. Méltóságos főrendek! A szláv mise ezen óriási hódításainak titka a keleti szertartás corresponsorius jellegében rejlik. Rejlik a nép­vallásban, rejlik azon népies és a népet a leg­jobban megragadó, az áldozó pap és a ncp között lefolyó énekes párbeszédekben, a mely párbeszédekben van construálva a keleti szer­tartás isteni tisztelete. Ezek a párbeszédek alkották meg — igaz, hogy nem rövid idő alatt, ha­nem közel évezred alatt — a nagy orosz nemzetet különböző, részint rokon, részint idegen nép­fajokból, és a nagy orosz fejedelmek Péter czártól kezdve csak azon voltak, hogy levonják a consequentiát. És én tényleg sokszor kérdem niíigamtól, hogy ama tudósaink, a kik a magyar nyelv eredetét keresik, miért nem keresik ezt inkább ott, a hol ez idő szerint legerősebb a pansla­vismus? Fájdalom, méltóságos főrendek, a világ­történelem csak a nagyok és nemesek ethno­graphiájáról nyújt feljegyzéseket; a nagy tömeg, a jobbágyság, a köznép faji viszonyaival nem törő­dött soha senki. így történt, méltóságos főrendek, hogy a szláv mise számos más egyebek közt, a magyar faj legszegényebb rétegeiből alakult görög-katholikus magyarságot is megtizedelte, 4GOS ÜLÉS. sőt a mi még nagyobb baj, elhomályosította vagy hogy bibliai kifejezéssel éljek, véka alá rejtette még azok létezését is, a kik mindezek daczára megmaradtak ugy görög-katholikusok­nak, mint magyaroknak, minélfogva még most az unió után, tehát századok múlva is saját hazánkban küzdenünk kell azért, hogy magyar­ságunk elismertessék. íme, méltóságos főrendek, ezt jelenti a politika az oltáron, és ezért a görög­katholikus magyarságnak nincs, és nem is lehet más jelszava, mint az, hogy: ne vigyünk az oltárra politikát sem szláv, sem román, sem a magyar terjeszkedési politikát! A vallás, méltó­ságos főrendek, nem arra való, hogy szlávosit­son, románositson vagy magyarosítson, de arra sem való, hogy általa egyesek mandátumhoz jussanak. Részemről remélve azt, hogy egy­házam papjai iránt a törvény alkalmazására nem leend szükség soha és remélve, hogy ha egyes esetek mégis előfordulnának, azokban első sorban a vallás, az egyház szentsége fog meg­óvatni, a törvényjavaslatot elfogadom. (Helyeslés balfelöl.) Elnök: Szólásra nem lévén feljegyezve senki, kérdem, kiván-e valaki átalában a törvény­javaslathoz szólani ? Ha nem kivan senki, a vitát bezárom. Felteszem a kérdést. Kérem azon méltó­ságos főrendeket, a kik a törvényjavaslatot áta­lánosságban a részletes tárgyalás alapjául el­fogadják, méltóztassanak feláílani. (Megtörténik.) A törvényjavaslat átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatik. Következik a részletes tárgyalás. Tiz perezre az ülést felfüggesztem. (Saünet után.) Elnök: Az ülést folytatólag megnyitom. Következik a részletes tárgyalás. Méltóztas­sék felolvasni a törvényjavaslat szakaszait. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét és 1—3. §-ait). Schlauch Lörincz bibornok! Schlauch Lörincz bibornok, nagy­váradi püspök: Bátor vagyok azt az indít­ványt tenni, hogy ezen szakasz 9. pontjának a), b), c) alpontjai, valamint a 170. és 171. szakaszok együttesen tárgyaltassanak. (Helyeslés.) XLVII. ORS2

Next

/
Oldalképek
Tartalom