Főrendiházi napló, 1896. III. kötet • 1898. szeptember 5–1899. május 16.

Ülésnapok - 1896-47

XLVII. ORSZ legőszintébb hive voltam, lelkemből ragadom meg az alkalmat, hogy a béke létrejöttét üd­vözöljem. Mert hogyan jöjjön létre béke, mely természetszerűleg kiegyezkedés alapján áll, a mely kiegyezkedés másrészt természetesen az egyes felek áldozatkészségét követeli, hogyan jöjjön léire béke, ha aztán őszintén nem tart­ják meg, hanem csak phrásisokban ? Hiszen akkor, méltóságos főrendek, az a szunnyadó parázs ismét lángra fog lobbanni és a sze­rencsésen eltemetetteknek látszó szomorú alkot­mányos viszonyok ismét felélednek. Egyetértünk abban is, hogy országunk sajnosán felekezetek és nemzetiségek által sokféleképen széttagol­tatik. Érezzük ezt és minden törvényjavaslat meghozásánál igyekszünk ezzel számolni. De ennek a számolásnak megvan a maga határa. Ennek alá kell rendelve lennie egy főczélnak: az egységes magyar állam eszméjének Mert ez az a fénypont, mely felé mindenkinek, ki jó magyar hazafi, törekednie kell, annak a sugarai világítják meg és jelzik az utat, melyen halad­nunk kell. Én értem, hogy a hit és tudomány józan együtthaladása alapján az egyházak és az állam közötti harmónia, ezek együttműködése kívánatos; de azért, méltóságos főrendek, van egy ezeknél még magasabb valami, és ez min­denekelőtt, mint mondám, a magyar állam­eszme erősítője az összetartó kapocs: az erős magyar nemzeti közszellem. Mert ha ez nem létezik, ha a honpolgárok vérébe és húsába ez át nem ment, akkor attól kell tartani, hogy az állam alapja szétbomlik önérdek sugalta sphaerákba. Ez a törvényjavaslat is azáltal, hogy az alkotmányos élet tisztességét akarja meg­teremteni, erre a czélra törekszik és azért lel­kemből ragadom meg az alkalmat, hogy ezt a javaslatot is, mint az előhaladásnak egyik tényezőjét megszavazzam. De jelezni akarom, — ha ezekben egyetértünk, — hogy többnemű eltérések is forognak fenn. Hallottam komoly aggodalmat az iránt, hogy a parlament, vagyis tulajdonképen a képviselőház függetlensége csor­bittatik. Igen természetes, hogy a képviselőháznak függőnek kell lennie. Igénytelen nézetem sze­rint ez igen természetes, de az a kérdés, hogy mitől függjön? Felfelé, vagy lefelé? Lefelé kell ÁGOS ÜLÉS. 109 függnie, mert ez az eredeti forrása, ez az alapja, ebből meriti minden erejét, midőn magas hiva­tását, a hatalom ellenőrzését gyakorolni akarja, ebből meriti, mint Antheus a földből. Felmerült az a kérdés is, hogy a képviselő­ház souverainitása meg fog csorbittatni, hogy az 1848-iki törvényeken némi erőszak köveíte­tik el. Engedelmet kérek, ennek is megvan a helyes következménye; ha az 1848-iki törvény­hozás, okulva a múlton, az előtte való korszak­nak a szabad választásokat korlátozó tetteibe belenyúlva, ezeket megszorította, úgy az 1848 óta tett szomorú tapasztalatok hatása arra kény­szeríti a törvényhozást, hogy most ismét vál­toztasson a törvényen. Es bölcsen jár el, mert először is ezeknél a változtatásoknál csak a legszükségesebb egyes részleteket érinti; másod­sorban azzal, hogy csak ideiglenesen rendeli el a módosításokat; harmadszor pedig azzal, hogy a viszonyokat kellően mérlegeli. Mert az által, hogy nyolcz évre van kitűzve a törvényjavaslat, ki van ez téve az élet tűzpróbájának; vagy el fog múlni, vagy pedig mint új phönix, ha meg­tette kötelességét, újra elő fog teremni. Még fordulnak elő némi aggályok, azok pedig egy igen kényes részre vonatkoznak, tudni­illik a lelkiekkel való visszaélésekre. Hogy ezt elfogulatlanul bírálhassam, önmagamnak két kérdést vetek fel: fordultak-e elő a lelkiekben visszaélések, és ha előfordultak, szükséges-e azoknak az orvoslása ? Itt már ő főméltóságá­nak és eminentiájának a prímásnak előbb hallott felszólalására van egy igénytelen észrevételem. Ö azt mondta, hogy nem szükséges, mert nem fordultak elő. Bocsánatot kérek, igenis fordul­tak elő már alkotmányos életünk kezdete előtt a régi cancellariás időben is. Most is, mint megyémnek egyszerű biráló választmányi tagja biráló székem előtt fordultak már elő a megyei bizottsági tagoknál is ilyen esetek. Ha előfor­dulnak visszaélések, azt gondolom, hogy leg­természetesebb kötelessége a törvényhozásnak az, hogy azokat meggátolja. Hogy szükséges ez több érdekből, arra is ki fogok terjeszkedni igénytelen felszólalásomban. Én nem láttam különbséget a törvényben, nem tudom, hogy itt egyes felekezet lett volna megtámadva és épen az az igazságos ebben a

Next

/
Oldalképek
Tartalom