Főrendiházi napló, 1896. III. kötet • 1898. szeptember 5–1899. május 16.
Ülésnapok - 1896-47
XLVII. ORS az .ítélkezés, a mely fórum minden üldözési, minden elfogultsági tekinteten felülállónak van, gondolom, ebben a házban is elismerve: Magyarország legmagassabb birói forumára, a hol nem a politikai, nem a párttekintetek a mérvadók, hanem a mely ezek felett áll, mint szikla a tenger felett, a hová párthullámzások és az ilyen tendentiosus irányzatok hullámai többé nem is csapkodhatnak fel. És ez nagy garantia. Ő eminentiája kegyes volt nekem, egy első sorban magamat is meglepő argumentumot felhozni, tudniillik azt, hogy ez a javaslat nem tartalmazta ezt eredeti szerkezetében, hanem csak most jött ez a javaslatba és nem volt benne abban a javaslatban, a mely 1892-ben terjesztetett elő és 1896-ban tárgyaltatott. Hát engedje meg eminentiád erre kijelentenem, hogy ez igaz, de tartalmazta azután abban a szövegben, a melyben ide átjött, és abban a szövegben, a melyben felvétetett a javaslat abba a nagy politikai transactiőba, a melynek alkatelemét képezi. És miért vették fel? És miért tartották ezt szükségesnek? Mert a régi javaslatokban a közhatalmi visszaélések ellen nem voltak intézkedések. Ma vannak; ma a közhivatalnok visszaélései elleni intézkedések fel vannak véve, és természetesen az egyformaság, az egyenlőség és az ellen- és egyensúlyozás követelményének látszott az, hogy azt is felvegyék. De a mi eminentiádnak azt a súlyos argumentumát illeti, a melyet felhozott ellenem, hogy ez a javaslat megbontja az egyház szabadságát; hogy ez a javaslat tendentiosus, a mint voltak a külföldi egyházellenes törvények, engedelmet kérek, ez csak akkor állna, ha olyan intézkedések történnének itt is az egyházak ellen, de nem állhat meg ezzel a javaslattal szemben. Ez semmi ilyent nem tartalmaz. Ez comprehensive összeköttetésben minden többivel, a mi a választások tisztaságát befolyásoló többi tényező ellen van felvéve, a pénzbeli vesztegetés, hivatali visszaélés ellen való rendszabályokon kívül, a lelki hatalommal való visszaéléseket akarja meggátolni. És ennek a javaslatnak azt a tendentiát tulajdonítani, a mi jelentősége a német culturharcz-javaslataak volt, nem lehet. Hiszen \GOS ÜLÉS. 107 azok egészen más természetűek és más ezélzatúak voltak, azok szándékosan hadat üzentek a katholikus egyháznak és hadat üzentek nem ilyen dolgokban, hanem a vallási tanításban a papok és lelkészek nevelésében és minden olyan dologban, a melyekben az állam az egyházzal érintkezett. Ez a javaslat nem akar ezen a jogkörön túlterjeszkedni semmikép, tisztán csak választási ügyekkel foglalkozik s a legkisebb czélja sincs egyház- vagy vallásellenes tendentiát rejteni magában, nincs más tendentiája, mini az, hogy védje ezen a téren is azt, a mit a másik irányban, a választások tisztasága szempontjából védeni szükségesnek tartott. (Helyeslés balfelöl.) Méltóságos főrendek! Ezekkel a megjegyzésekkel, a melyeket a magok egyszerűségében és igénytelenségében szükségesnek tartottam a hallott beszédekre elmondani, talán túlságosan is vettem igénybe a méltóságos főrendek türelmét. (Halljuk! Halljuk!) Ennek folytán én azokat, a miket egyébként még a javaslat motivatiójául felhozni akartam, el is hagyom, talán ezek a válaszul adott szerény megjegyzések kifejtették nézeteimet és azokból a méltóságos főrendek meggyőződtek két dologról: először arról, hogy ez a törvény nem akar túlmenni azon a határon, a melyet feladatául tűzött ki, hogy a választások tisztaságának nagy czéljáért bizonyos lemondó, megszorító rendelkezésekre van szükség; és ha szükség van ilyenekre, akkor ezeket a rendszabályokat nem lehet egyoldalúlag és csak egyik irányban, hanem minden irányban kell alkalmazni. Ez az egyik. A másik az, hogy ennek a javaslatnak nem annyira czélja megtorló eredményt és megtorló rendszabályokat honosítani meg, és azokkal hatni, de én bevallottan azt tartom ezen javaslat czéljának, hogy lehetőleg mennél ritkábban alkalmaztassák és lehetőleg maga-magát tegye feleslegessé, és akkor fogok örülni, ha ezen javaslat egyetlenegy czikkének alkalmazása sem válik szükségessé; ha nem történik semmi ebben az országban, a mi a választások imcriminálására ad alkalmat, annál kevésbbé ezekre a megtorló intézkedésekre egyházi férfiak ellen. (Tetszés balfeUl.) Ezt óhajtom, ezt akarom és erre törekszem; és annak fogok örülni, ha ebben 14*