Főrendiházi napló, 1896. I. kötet • 1896. november 25–1898. január 17.

Ülésnapok - 1896-4

IV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 19 szerb egyház tulajdonát képező alapok összeiratiassanak, illetőleg ellenőrzés alá helyeztessenek azon czéloknak megfelelően, a melyek az 1875. gondolom május 14-én kiadott rendeletben foglaltatnak. A. görög-keleti szerb egyház intézői és különösen az úgynevezett congressusi választmány a passiv resistentiának consequens alkalmazásával ki tudták vinni azt. hogy ö Felségének ezen rendelkezése 1896-ig, tehát 21 éven keresztül foganatosítást nem nyert. Midőn ministereinökké kineveztettem, a ministerelnökség ügykörét megismerni igyekezvén, tájékozást nyertem arra nézve is, hogy a görögkeleti szerb egyház bizonyos ügyei a ministerelnökség hatáskörébe tartoznak, — ugyancsak ő Felségének 1875. május 14-én kelt rendelete következtében, és pedig azért, mert tekintve a Horvát-Szlavonországok vallási autonómiáját, — miután a magyar vallás- és közoktatásügyi ministernek ezekre competentiája nincs, a kormánynak oly tagjára, a kormányelnökre kellett bízni ezen ügyek felett az intézkedést, a kinek a competentiája ezen országokra is kiterjed. Akkor ezen ügyekkel foglalkozván, azt észleltem, hogy a szerb autonóm hatóságok módját találták annak, hogy ezen alapoknak összeírása, úgynevezett törzskönyvelése 21 éven keresztül nem történt meg. Ez irányban tettem intézkedést, természetesen előtanulmányok alapján és remélni akarom, hogy a kellő erélyes intézkedések következtében ezen év végével ezeknek az alapoknak törzskönyvelése meg is fog történni. És ő Felsége lévén illetékes ezen dolgokban határozni, ő Felségének elhatározását birom arra nézve is, hogy a mennyiben az egyházi autonóm hatóságok ezen rendelkezésnek eleget nem tennének, közigazgatási ütőn történjék meg 1897. január 1 -én túl az összeírás. Kecsegtet a remény, sőt biztos adataink vannak, hogy most már a törzskönyvelés megtörtént. Miután a görög-keleti szerb egyház és görög-keleti román egyház között létrejött elkülönítés következtében a kormány nézete szerint tisztázva és rendezve, sőt mondjuk összeírva a görög keleti román egyházi alapok sincsenek, a vallás- és közoktatásügyi minister intézkedett az iránt, hogy ezen alapokra vonatkozó összeírás is megtörténjék és ezen alapok állásáról tájékozást nyerjen. Ez az, a mi történt, egyéb semmi. Azt. gondolom, hogy ebben nem méltóztatnak jogsérelmet látni, nem méltóztatnak újabb egyházpolitikai actiónak felvételét képzelni és legkevésbé méltóztatnak látni a katholikus alapok és alapítványok ellen valamely actió megindítását. A többi mind csak tanulmány. De természetes dolog, hogy a kik e kérdések előkészítésével és ezen kérdések rendezésére vonatkozó rendelet kiadásával foglalkozni hivatottak voltak, előtanulmányokat is tettek és ezen mélyreható tanulmányok által vált lehetővé, átalában az alapok kezelésének és ellenőrzésének ezen két felekezettel szemben való rendezésének előkészítése. De felmerült ezen tanulmányok rendén az is, hogy a világi alapok és alapítványok ellenőrzése Magyarországon ma egyátalán rendezve nincs, ezen tanulmányok rendén kiderült az is, hogy a vallás- és közoktatásügyi ministerium 8—10 — 12 évvel ezelőtt e kérdéssel foglalkozott és egyetértőleg a belügyministeriummaí, mely hivatott a világi alapok és alapítványok ellenőrzéséről gondoskodni, bizonyos tárgyalásokat inditott meg, mely tárgyalások egy törvényjavaslat tervezetének elkészítéséhez is vezettek. És itt megáll minden, a mi történt s így áll ma is. Talán természetesnek fogják találni, hogy oly férfiú, a ki a jogi kérdésekkel alaposan szokott foglalkozni, ezen tanulmányok közben tett tapasztalatait, nyert nézeteit egy kizárólag tudományos körben ismerteti, elmondva a maga nézetét, a nélkül, hogy arra vonatkozólag bármi tervezetnek, bármi előkészítésnek a kijelentésére — hogy úgy mondjam -— hivatalos felhatalmazást nyert volna. Nem is nyerhetett, méltóságos főrendek, mert a kormány ezen kérdéssel továbbra is messzebbmenőleg, mint a mennyire elmondottam, nem foglalkozott, bárha már előző időben megindultak a tárgyalások oly czélból, hogy a külföldi államokban létező ellenőrzés és felügyelet czéljából alkotott törvényeket és rendeleteket beszerezze a magyar kormány, a mi — azt gondolom •— megint nem oly hiba, a melyért vádolható volna, mert utoljára az ellenőrzés azon nagy vagyonok felett, a melyek egyes törvényhatóságoknál, köz3*