Főrendiházi napló, 1896. I. kötet • 1896. november 25–1898. január 17.

Ülésnapok - 1896-13

132 XIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. nézve slb. a ministerium lesz köteles intéz­kedni, és ezekre vonatkozólag a legközelebbi törvényhozásnak jelentést tenni, és az ország­gyűlésnek elhatározását kikérni. Ebből az 1848-iki törvényből nem lehet azt következ­tetni, hogy az egyetemi alap megszűnt egye­temi alapnak lenni, hogy az tisztán csak egy olyan tőke, a mely az egyetemnek vagy akár micsoda más czélnak kielégítésére fordítható. De még az sem lehet, hogy ezen alapok felett a rendelkezési jog, hogy ezekre vonatko­zólag a legfőbb kegyúri és apostoli király joga változást szenvedett, vagy megszorittalott volna; csak épen a kezelés változott és ezen alapokra, úgy, mint más alapokra és más alapítványokra nézve az elhatározás joga ő Felségét illeti meg. Ennek nem vághat eléje a törvényhozás és nem utasíthatja a törvény útján a ministert, hogy tessék kölcsönt venni a nélkül, hogy tudnók, fájjon megengedi-e ő Felsége vagy nem. Ezt supponálhaijuk ugyan, de nem tudjuk bizo­nyosan. De már most áttérek a másik térre. Nem tartom megnyugtathatónak ez alakot, a mely­ben ez történt. Nem megfelelő ez, mert nincs kellőleg kifejtve az ország előtt ö Felsége leg­főbb intézkedési jogának fentartása. Nem ő Fel­ségének, hanem csak a törvényhozásnak intéz­kedéseiről van szó, pedig két fél van, a melyek mindegyikében ő Felsége szerepel: egyrészt a törvényhozás, a melynek intézkedései csak ő Felsége hozzájárulása által lehetnek törvénynyé. a másik pedig az alapok legfőbb kegyúri véd­nökségi jogának gyakorlata és ezzel a minis terium jogérvényes kötéseket nem hozhat létre ő Felsége hozzájárulása nélkül, pedig ha ez megtörtént volna, vagy hogy ezt kérjük, vagy hogy ennek feltételezéséről hozatik a törvény: ez nincs kimondva. Nem ütközném bele, ha meghatalmaztat­nék a minisztérium, hogy 4 1 /2°/o-os kölcsönt vegyen fel, a hol tetszik és ha ő Felsége ke­gyes jóváhagyása alapján ebből és bármely alapból venné fel a kölcsönt, de ezen az ala­pon megütközöm, mert mindenki kiolvashatná belőle, a mit különben kiolvasnia jogilag nem volna szabad, hogy a törvényhozás ő Felségé­nek kegyúri minőségben való mellőzésével tör­vény útján intézkedik egy dologról, a melyben rövid úton, törvény útján intézkedni nem lehet, hanem csak ő Felsége elhatározása alapján. Kérem tehát a minister urat, fejtse ki ne­künk álláspontját, mert ezt igy voltaképen nem is lehet megérteni. Mert ha ez igy nem volna, akkor részemrőt üdvösnek tartanám részletei­ben a törvényt és valamennyire magam is az alapoktól való ily alakú kölcsönvétel ellen nem emelnék szót, mert ha kellő közjogi alapon történik, az alapokra sem tartanám károsnak. Ilyen alakban azonban nem járulhatnék hozzá a javaslathoz. Wlassics Gyula vallás- és közoktatás­ügyi miniszter: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! Annak a taglalásába természetszerűleg nem fogok bocsátkozni, hogy ő excellentiája kritikát gyakorolt arra nézve, hogy a méltóságos főrendiház melyik bizottság­hoz utasitotta ezt a jivaslatot. Arra nézve azon­ban egész határozottan nyilatkoznom kell, hogy ez a pénzügyi bizottságban alaposan és hosz­szabb ideig tárgyalhatott, és mondhatom, hogy úgy tudományos, mint pénzügyi szempontból történtek felszólalások. Igaz, hogy közjogi szempontból — értem az ő excellentiája által kifejlett elvi álláspon­tot — ott kifogást rem emeltek, azt hiszem azonban, ő excellentiája aggályait könnyű lesz eloszlatnom. Először is nem lartom szerencsésnek azt az összehasonlítást, melyet ő excellentiája az erdélyi himlőoltási alap vagyonának felhasz­nálása és azon intézkedések között tett, mely­ben felhatalmazlatik a kormány, hogy az egye­temi alapból kölcsönt vegyen, mely bizonyos idő múlva visszatérítendő. Áz erdélyi himlő­oltási alap egész vagyonának felhasználásáról van szó, minden megtérítés nélkül. A himlő­oltási alapot egyszerűen beépíthetjük az orszá­gos »Karolina« kórházba, tehát igen természetes dolog, hogy az alapítványok felett való leg­főbb felügyeleti jogból kifolyólag előzetesen kellett már bizonyos megállapodásra jutni, ak­kor, a midőn a »Karolina« kórházat a bel­ügyminisíer hatásköréből a vallás- és közokta­tásügyi minister a maga hatáskörébe vette át. Egyébiránt gondolom, az egész kifogásnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom