Főrendiházi napló, 1896. I. kötet • 1896. november 25–1898. január 17.
Ülésnapok - 1896-13
132 XIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. nézve slb. a ministerium lesz köteles intézkedni, és ezekre vonatkozólag a legközelebbi törvényhozásnak jelentést tenni, és az országgyűlésnek elhatározását kikérni. Ebből az 1848-iki törvényből nem lehet azt következtetni, hogy az egyetemi alap megszűnt egyetemi alapnak lenni, hogy az tisztán csak egy olyan tőke, a mely az egyetemnek vagy akár micsoda más czélnak kielégítésére fordítható. De még az sem lehet, hogy ezen alapok felett a rendelkezési jog, hogy ezekre vonatkozólag a legfőbb kegyúri és apostoli király joga változást szenvedett, vagy megszorittalott volna; csak épen a kezelés változott és ezen alapokra, úgy, mint más alapokra és más alapítványokra nézve az elhatározás joga ő Felségét illeti meg. Ennek nem vághat eléje a törvényhozás és nem utasíthatja a törvény útján a ministert, hogy tessék kölcsönt venni a nélkül, hogy tudnók, fájjon megengedi-e ő Felsége vagy nem. Ezt supponálhaijuk ugyan, de nem tudjuk bizonyosan. De már most áttérek a másik térre. Nem tartom megnyugtathatónak ez alakot, a melyben ez történt. Nem megfelelő ez, mert nincs kellőleg kifejtve az ország előtt ö Felsége legfőbb intézkedési jogának fentartása. Nem ő Felségének, hanem csak a törvényhozásnak intézkedéseiről van szó, pedig két fél van, a melyek mindegyikében ő Felsége szerepel: egyrészt a törvényhozás, a melynek intézkedései csak ő Felsége hozzájárulása által lehetnek törvénynyé. a másik pedig az alapok legfőbb kegyúri védnökségi jogának gyakorlata és ezzel a minis terium jogérvényes kötéseket nem hozhat létre ő Felsége hozzájárulása nélkül, pedig ha ez megtörtént volna, vagy hogy ezt kérjük, vagy hogy ennek feltételezéséről hozatik a törvény: ez nincs kimondva. Nem ütközném bele, ha meghatalmaztatnék a minisztérium, hogy 4 1 /2°/o-os kölcsönt vegyen fel, a hol tetszik és ha ő Felsége kegyes jóváhagyása alapján ebből és bármely alapból venné fel a kölcsönt, de ezen az alapon megütközöm, mert mindenki kiolvashatná belőle, a mit különben kiolvasnia jogilag nem volna szabad, hogy a törvényhozás ő Felségének kegyúri minőségben való mellőzésével törvény útján intézkedik egy dologról, a melyben rövid úton, törvény útján intézkedni nem lehet, hanem csak ő Felsége elhatározása alapján. Kérem tehát a minister urat, fejtse ki nekünk álláspontját, mert ezt igy voltaképen nem is lehet megérteni. Mert ha ez igy nem volna, akkor részemrőt üdvösnek tartanám részleteiben a törvényt és valamennyire magam is az alapoktól való ily alakú kölcsönvétel ellen nem emelnék szót, mert ha kellő közjogi alapon történik, az alapokra sem tartanám károsnak. Ilyen alakban azonban nem járulhatnék hozzá a javaslathoz. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! Annak a taglalásába természetszerűleg nem fogok bocsátkozni, hogy ő excellentiája kritikát gyakorolt arra nézve, hogy a méltóságos főrendiház melyik bizottsághoz utasitotta ezt a jivaslatot. Arra nézve azonban egész határozottan nyilatkoznom kell, hogy ez a pénzügyi bizottságban alaposan és hoszszabb ideig tárgyalhatott, és mondhatom, hogy úgy tudományos, mint pénzügyi szempontból történtek felszólalások. Igaz, hogy közjogi szempontból — értem az ő excellentiája által kifejlett elvi álláspontot — ott kifogást rem emeltek, azt hiszem azonban, ő excellentiája aggályait könnyű lesz eloszlatnom. Először is nem lartom szerencsésnek azt az összehasonlítást, melyet ő excellentiája az erdélyi himlőoltási alap vagyonának felhasználása és azon intézkedések között tett, melyben felhatalmazlatik a kormány, hogy az egyetemi alapból kölcsönt vegyen, mely bizonyos idő múlva visszatérítendő. Áz erdélyi himlőoltási alap egész vagyonának felhasználásáról van szó, minden megtérítés nélkül. A himlőoltási alapot egyszerűen beépíthetjük az országos »Karolina« kórházba, tehát igen természetes dolog, hogy az alapítványok felett való legfőbb felügyeleti jogból kifolyólag előzetesen kellett már bizonyos megállapodásra jutni, akkor, a midőn a »Karolina« kórházat a belügyminisíer hatásköréből a vallás- és közoktatásügyi minister a maga hatáskörébe vette át. Egyébiránt gondolom, az egész kifogásnak
