Főrendiházi napló, 1896. I. kötet • 1896. november 25–1898. január 17.

Ülésnapok - 1896-13

130 XIII. ORSZÁGOS ÜLÉS hogy ők műveltségüknél fogva is mind a három pont >t beható tanulmány tárgyává akarták és tudták is tenni, hanem az az egy mégis bizonyos, hogy a ház megkövetelheti, hogy neki mindegyik bizottsága véleményt adjon e törvényjavaslat iránt. Engem pedig a törvényjavaslatnak ép az a pontja és eleme nyugtalanít, a melyet közjogi szempontokból kell elbírálnunk és erről itt sző sincs. Már pedig, hogy ily ele mek foglaltatnak a javaslatban, azt maga a minister úr indokolása is bizonyítja, mert hisz az erdélyi himlőoltási alap történetére is rámutat, hogy ezt az alapot kórházi rendeltetésre csakis az apostoli király ö Felségének utasítása és rendelkezése következtében lehetett fordítani. Tehát el van itt ismerve az, a mit helyéének tartok, hogy Magyarországon az alapok és alapítványok fölött ő Felsége őrködik, ő Felsége rendelkezik az illető úton és módon, de nem a törvény és nem a törvényhozás útján. Nem akarom itt felvetni azt a kérdést, hogy mennyiben és hogyan érintheti a törvény hozás is az alapok és alapítványok sorsát, hanem én a gyakorlatra és a gyakorlat által megállapított közjogi elvre akarok rámutatni. De itt még egy másik alapról is van szó. Ez az egyetemi alap, mely még kiválóképen alapítványi természettel bír és ezt mi lényegén* nézve katholikus alapnak tekintjük, és méltán. Ezt magok a cultusmimster urak sem tagadták évek hosszú során át soha, sőt válaszaik által el is ismerték. De hát lehet is ezt tagadni? Hisz tudjuk, honnan ered ez az alap. Hisz rövid idő előtt elég részletesen fejtetett ki, hogy a Pázmány Péter és Mária-Terézia-féle, valamint egyéb, egyházi eredetű alapítványok áthárítása állal szereztetett ez az egyetemi alap Itt már bele lehetne ütközni abba, hogy az egyik indokolásban azt olvassuk, hogy »közalap«. Mindezekre két elvi álláspontból vagyok kénytelen igen nagy súlyt fektetni. Először azért, mivel a fejedelmi jogokat a magyar állam, az alkotmányosság érdekében, de főleg a közerkölcs, a közrend és socialis viszonyok tekintetéből is kiváló tiszteletben kell tartani és azokat nagy figyelemmel kell tárgyaínunk. Mert ha mi a legfőbb körökben e kérdéseket, még pedig oly kérdéseket, a melyekre az egész ország figyelme irányítva van, s a melyekből azután a mindennapi kérdésekre vonja le következtetéseit az ország, könnyelműen és felületesen tárgyaljuk, sokat nem törődünk ezekkel az illetékességi körökkel és formákkal, hogy ha bizonyos nemét a tiszteletnek és a formáknak az alkotmányos tényezők viszonylatában absolute mellőzzük, akior nincs mit csodálkoznunk azon, ha a közalapok, a közvagyon, a mindenki vagyona és a socialisticus és communisticus nézetek a közéletben is tért foglalnak és terjednek, és a tisztelet a ható-ágok, az auctoritások hánt mindennap lazul és tágul. Ezen kissé talán unalmas fejtegetések után nézzük magát a törvényjavaslatot. Egyszerűen azt mondja (olvassa): »Felhatalmaztatik a kormány, — azt hiszem, hogy ez a törvényjavaslatnak helyes szövege — hogy az t. §-ban megjelölt építkezések és telekvásárlások 2,6

I

>0.000 forintnyi költségeinek részbeni fedezése ezéljából első sorban az »Erdélyi himlőoltási alapnak« jelenleg 262.485 frt 09 krt tevő cselekvő vagyonát felhasználhassa, az azután fenmaradó építési költségek fedezésére pedig a budapesti tudomány-egyetem alapjából megfelelő kölcsönt vehessen föl, mely kölcsön 4

1

/2°/o-os kamatozás mellett megszakítás nélkül egymásután következő hetven (70) félévi részletben lesz az államkincstárból az egyetemi alapnak megtér itendő.« Méltóztassék már most e szöveget analizálni. Midőn a himlőoltási alap kórházi czélokra fordíttatott, akkor ő Felsége intézkedett felette; most ő Felségéről említés sem történik itten. Egyszerűen az mondatik, hogy ez oda felhasználtathatik, azon intézetről pedig itten provisio nem történik, hanem gondolom, az indokolásban ki van mondva, hogy erről majd a minister úr gondoskodik. így tehát az alap egyszerűen elenyészik, azelőtt a felett az apostoli király rendelkezett, most pedig a törvény által elvonatik a maga rendeltetésétől. Én azt kérdezem, van-e itt szó ő Felségéről? mi lett ő Felsége jogából? Jól tudom, hogy a minister úr az ily javaslatokat az előterjesztés előtt ő Felségének bemutatja, de ő Felsége nincs abban a helyzetben, illetőleg nincsenek is arra alkotmányos közegei, hogy behatoljon a törvény szövegezé-