Főrendiházi napló, 1896. I. kötet • 1896. november 25–1898. január 17.

Ülésnapok - 1896-10

X. ORSZÁGOS ÜLÉS. 109 hozzám. Mert azt feltételezni, hogy a kormánynak egy tagja bármilyen szeíiditett alakban és bármilyen tetszetős formában nyilvánuld bizalmatlansági szavazatot elfogadjon és a maga részéről elfogadtatni kérjen, olyan, a minek pendantjára a parlamentarismus történetében sehol senkisem mutathat reá. És én nem érdemelném meg, hogy egy pillanatig is ezen a helyen maradjak, a melyen felséges uram királyom kegyéből és a törvényhozás bizalmából szerencsés vagyok lenni, hogy ha annyira naiv és botor lennék, hogy elfogadjak egy ilyen javaslatot. (Helyeslés balfelől) De az a vád és határozati javaslat, a mely benyujtatott nem is olyan, a melyről azt mondhatnám, hogy enyhe és tetszetős formával bir, hanem olyan hogy ilyen éles hangon és szövegezésben tartott bizalmatlansági szavazatra nem igen emlékszem a közelmúlt történetben. Ez ellen állást foglalni, küzdeni, argumentálni határozott kötelességem. Azt mondja a méltóságos báró úr, hogy, ha a határozati javaslatnak első részét nem fogadom el, töröljem azt, s fogadjam el a második részt. És a második rész igy szól (olvassa): »Ezen oknál fogva, is a költségvetési törvény 5. §-át, melyben a 97. évre az állam folyó bevételei megajánltatnak és megszavaztatnak, azon bizalmatlanságnál fogva, meiylyel a jelenlegi kormány iránt viseltetünk, nem szavazzuk meg.« Liptiiay Béla b.: Az a harmadik, nem a második! Tessék jobban elolvasni! Perczel Dezső belügyminiszter: A második tehát igy szól (olvassa): »Alkotmányos életünk alapját képező választási törvény vagy érvényesítése vagy más alapra való fektetése már elodázhatlanná vált, mindezeket, a midőn a főrendiház kimondani szükségesnek tartja, ezen állapot orvoslásának mielőbbi foganatba vételét óhajtja és erre a kormányt ezúttal utasítja.« Én kijelentettem azt már az előbb, hivatkozással korábban! kijelentéseinkre, hogy igenis mi a választási tövényi úgy annak anyagi részében, mint alaki részében, a választási összeírások mikénti megejtésére, valamint a választási eljárásnak miként történésére nézve is revisio alá venni kívánjuk és a kormány e részben már a tanulmányokat folytatja is. Én tehát ezen határozati javaslatból egyátaiában semmit el nem fogadhatok. A mi a belügyi kormányzat többi kérdésére itt felhozatott, ebből különösen három pontra kell, hogy röviden nyilatkozzam, A legelső az, a hol a méltóságos báró felhozta azt, hogy a kormány nem teljesiti kötelességét és elnézéssel van a főispánok ellenőrző és felügyelő hatáskörével szemben és sokkal inkább politikai motívumok által vezetteti magát, mert arra ö nem tud esetet, hogy oly főispán, a ki hanyagul, vagy egyátaiában nem teljesítette kötelességét, elbocsáttatott volna, hanem arra igenis akárhányat tud, hogy az, a ki politikai tekintetben nem úgy működött, hogy az eredmény a kormányt kielégítse, elbocsáttatott. Azt hiszem, hogy e tekintetben is nagyon csalódik. Nem akarok példákat felhozni, de h a csakugyan foglalkozik a közigazgatás történetével és menetével, a legutóbbi időben fog arra példát találni, hogy az első eset néhányszor alkalmaztatott. A másodikra nézve tessék körültekinteni az ország törvényhatóságaiban és akárhányat tudok neki mutatni, a hol vagy egyetlen kormánypárti képviselő sincs, vagy csak egy-kettő és tudtommal a főispánnak egyetlen hajaszála sem görbült meg. Vécsey József b.: Milyen megyék ? Perczel Dezső belügyminister: Ott van Zala vármegye, ott van Hevesmegye, Hajdúmegye. Méltóztassék egyet mondani, a ki azért lett elküldve. Vécsey József b.: Hát a szatmári főispán ? Perczel Dezső belügyminiszter: Szatmár vármegyében egészen mások voltak a viszonyok; egyátalábm nem politikai tekintetek forogtak fenn, hanem az, hogy Szatmár vármegye ez idő szerinti főispánja a pensionált ministeri tanácsos helyébe a vármegyei osztály vezetésére hivatott be, s igy egyátaiában nem volt ezen ok megjegyzésre. Vécsey Józesf b.: Avval mi is meg voltunk elégedve. Perczel Dezső belügyminiszter: Épen az, hogy meg voltak vele elégedve, igazolja, hogy jól választottam. (Helyeslés balfelől.) Mikor