Főrendiházi napló, 1896. I. kötet • 1896. november 25–1898. január 17.

Ülésnapok - 1896-10

X. ORSZÁGOS ÜLÉS. 97 tervezetével, t. i. nemcsak azzal, hogy milyen alakú legyen az újonnan felálliíandó országos főiskola, vájjon abba a theologia felvétessék-e vagy egyszerűen kihagyassék. Örömömre szolgált ő excellentiájának a cultusminister úrnak abbeli kijelentése, hogy nem tartja a theologiát száműzendőoek az egyetemről, mert a tudományegyetem, az universitas a tudomány összes ágait át kell hogy ölelje; már pedig a tudományok kőzött a theologia per eminentiam foglal helyet. Ez az én meggyőződésem. Tehát a tervezetre nézve előbb tisztába kell jönni; de nem csak a tervezetre, hanem az eszközökre nézve is, az eszközök közt pedig első helyen van az egyetemi alap, mely ezen VII. fejezet 2-ik cziménél 441.249 frt bevételt jelez akkor, midőn a budapesti kir. egyetem összes kiadásai a 2-ik §. XX. fejezet 3-ik czíme szerint a személyi járandóságok és a dologi kiadások 869.170 forintott tesznek ki. Tehát az egyetemi alapnak bevétele több mint felét képviseli azon összegnek, mely az egész egyetem fentartására szükséges, s ezen törvényjavaslat oly jelentékeny részt szolgáltat ki az egyetemi alapból a budapesti egyetem összes költségeire, mely meghaladja azoknak felét. De egyébként is, ha a katholikus Pázmány-féle egyetemi alapnak jövedelme nem volt kielégítő az egyetem fejlődésére, nézetem szerint, a mi az állam pénztárából arra a czélra rendeltetett, hogy az egyetem összes költségeit kielégítse az aceessorium, »accessorium autem sequitur naturam principális*. Ezen nézetet koczkáztatva, meg vagyok egyébiránt győződve, hogy valamint a jelenlegi nagyméltóságú kormány, úgy az eddigi kormányok is nem fontos ok nélkül tették azt, hogy az állam költségvetésébe felvették a katholikus eredetű és természetű egyetemi alapnak jövedelmét, hanem constatálva a tényt magát, vagyok bátor a nagyméltóságú főrendiházban úgy, a mint az más években is történt, mindannyiszor valahányszor a költségvetés tárgyaltatott, úgy a magam, mint a jelenlevő püspök urak nevében kijelenteni, hogy midőn e költségvetést megszavazzuk, azon fentartással és azon tiszteletteljes kérés sel teszszük, hogy szavazatunkat az egyetemi alap katholikus természetére nézve s ez alapjövedelmeinek a kegyes alapítók intentiójához FŐRENDI NAPLÓ. 1896 —1901. I. KÖTET. képest való hovaforditása iránt semminemű hátrányos jogi következtetés ne legyen vonható, s hogy jelen felszólalásomnak nyoma és említése legyen a jelen költségvetés tárgyalása során is. Kérem, méltóztassék e nyilatkozatomat tudomásul venni. (Helyeslés jobbfelöl.) Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi minister : Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! Á gyuiafehérvár-fogarasi érsek úr ő méltósága felszólalására igen röviden a következő nyilatkozatot kötelességem tenni. Mindenekelőtt rectificálnom kell azt az állítását, hogy az egyetemre fordított 869.170 forint összes költségből 441.249 forintot, tyh-ít leiénél többet fedez az alapok jövedelme. Ez a 441.249 forint nem tisztán az alapok jövedelme; ezeknek a jövedelme csak 284.249 forint, az összeg többi része pedig tanpéuzből és egyébből való. Ha ezt a 284.249 forintnyi összeget méltóztatik arányba hozni az egyetem összes kiadásaival, nem lehet azt állítani, hogy az alap az egyetem fentartásához felénél többel járul hozzá, hanem lényegesen kevesebbel. Ennyit rectificatióuí. A mi magának az elvi protestatiónak lényegét illeti, erre nézve bátor vagyok kijelenteni, hogy az egyetemi alapok jövedelmének beillesztése az állami költségvetésbe nem praejudicál az alapok jogi természetének, de viszont ő méltóságának felszólalása sem praejudicál az egyetem állami intézmény jellegének, mert az 1848-iki törvény világosan és határozottan a vallás- és közoktalásügyi minister fönhatósága alá rendeii a budapesti egyetemet. Kérem a tétel elfogadását. Zichy Sándor gr.: Méltóságos főrendek ! Én a méltóságos érsek úr nyilatkozatához a magam nevében és sokak nevében részint e házban, részint azonkívül hozzájárulok. Ez az ügy nemcsak a püspök urak, hanem az általunk képviselt katholikus közönségnek is ügye és érdeke. Többször szóltunk már róla, s újat erről felhozni alig lehet. A ministeinek főhatósága nem praejudicál azon legkegyelmesebb fejedelmi intézkedéseknek, melyek a Pázmányegyetemre nézve alapvetők voltak. Az a számítás, a melyet a minister úr felállít, szerintem szintén nem egész kifogás13