Főrendiházi napló, 1896. I. kötet • 1896. november 25–1898. január 17.

Ülésnapok - 1896-10

96 X. ORSZÁ alább akként értesített — hogy jövőre a IX. fizetési osztály egészben szabályozva lehet. Ha marad még rendelkezésünkre összeg, mindenesetre a VIII. fizetési osztályba í-orozoit bírákat is figyelembe fogjuk venni, és e fizetési fokban annyit, a mennyit lehet, elő fogunk léptetni. Ennek a proeessusnak a keresztülvitelénél azonban a kormánynak kötelessége az államháztartás egyensúlyára gondot fordítani, mert az országnak ez az első és legfontosabb érdeke. Ő méltósága felvetette azt a kérdést, hogy a birák valamennyien a VII. fizetési osztályba soroztassanak. Ezen kérdés iránt én idegenkedéssel egyátalában nem viseltetem és körüibelől egyik oka annak, hogy a VII. fizetési osztályba birák felvétettek, az is, hogy idővel, midőn a pénzügyi viszonyok megengedik, az állami tisztviselők fizetésének javítására gondolni, az elíSöfőlyamodásű törvényszéknél levő birák és járásbirák mindannyian ezeo fizetési osztályba soroztassanak. Ez azonban a jövő kérdése. Méltóztassanak arról meggyőződve lenni, hogy én teljes tudatában vagyok annak, hogy a mi bíránk előtanulmányaiknak, műveltségűknek és hivatásuknak arányában nincsenek kellőleg dotálva és nemcsak én, de az egész kormány törekedni fog arra, hogy a mennyiben a pénzügyi viszonyok megengedik, ezen a bajon segítsünk. Kérem a tétel elfogadását. (Helyeslés balfelöl.) Elnök: Méltóztatnak a XXL fejezetet elfogadni? (Igen!) Következik a XXII. fejezet. Gáli Józef jegyző (olvassa a XIII. fejezetet, továbbá az átmeneti kiadások és beruházások I—

VIII. fej esetét, a rendkívüli közösügyi kiadások I. fejezetét, a 3. §. rendes bevételek rovatának I—

VI. fejezetét, a melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa a VII. fejezetet: Vallás- és közoktatásügyi minisztérium 1.617,868 frt). Mihályi Viktor érsek! Mihályi Victor gyulafehérvári görög katholikus érsek: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! A szőnyegen levő törvényjavaslat 3. §-ának VII. fejezete 2. czíméhez vagyok bátor hozzászólni. (Halljuk!) Pázmány Péter nagynevű bibornok és esztergomi érsek az 1635. évben tudományegyetemet alapított. Utódai közül Loósy Imre •OS ÜLÉS. és Lippay György esztergomi érsekek ugyanazon egyetemet jelentékeny ujabb alapítványokkal gyarapították. Mária Terézia dicső emlékű királynőnk pedig ugyanazon Pázmány-féle egyetemet a földvári és a pécsváradi apátságok uradalmaival javadalmazta. A katholikus egyháznagyok alapitványai által létrejött emez egyetemnek alapja, mely szintén katholikus apátságok uradalmával lett illően javadalmazva, hogy katholikus egyházi vagyont képvisel, hogy katholikus természetű vagyont képez, az kétséget nem szenvedhet. Jövedelmeinek pedig rendeltetése az alapítók intentióihoz képest azon törvény oltalma alatt áll, a mely rendeli, hogy kegyes alapítványoknál a kegyes alapítók szándékai tiszteletben tartassanak. A magas királyi kormány, miként eddigelé a múlt években és évtizedeken át, úgy az 1897. évi állami költségvetés 3. §-ának VII. fejezete 2, ezímén idézett budapesti királyi egyetemi alapból 441.259 forintnyi bevételt irányozott elő. Bevette tehát a katholikus jellegű egyetemi alap jövedelmét erre az évre is az állami költségvetésbe. Nem szándékozom, méltóságos főrendek, fejtegetni nézeteimet az iránt, hogy mily indokok vezérelték már az előző kormányokat arra, hogy katholikus eredetű és természetű alapok jövedelmét az állami költségvetésbe felvették; nem vélek azonban véteni azon tisztelet ellen, a melylyel Zichy Antal főrendiházi tag ő méltósága iránt viseltetem, a midőn azon nézetemet koczkáztatom, hogy ő méltósága a tegnapi ülés rendjén rámutatott egyikére azon indokoknak, a melyek a kormányt az egyetemi alapnak az állami költségvetésbe való felvételére indították. Ö méltósága Zichy Antal szíves volt tegnap megemlíteni, hogy az ő idejében nem szokták a régi hajlakot lebontani, mielőtt az új megfelelő és czébavezetö hajléknak nem csak tervezetével, hanem eszközeivel is tisztában volnának. Én előttem is úgy rémlik, hogy Magyarország kormányférfiai nem vélték a meglevő egyetemet lebonthatónak s a meglevő egyetemi aJapot szétvalaszthatónak, hanem arra az időre tartották fenn a katholikus jellegű egyetemi alapnak az egyház részére való visszaadását, midőn tisztában lesznek nemcsak az épület