Főrendiházi napló, 1896. I. kötet • 1896. november 25–1898. január 17.

Ülésnapok - 1896-10

X. ÜESZÁGOS ÜLÉS. il nagy összeg beálliiása szükséges tehát, hogy ezen czél eléressék. Tekintve, mint már bátor voltam kiemelni azt, hogy a nagyobb vidéki városokban, különösen ott, hol táblák vannak, annyira felszökött az élelmiszerek és lakások ára, hogy az 1600 forint fizetéssel és 300 forintnyi lakáspénzből nem lehet, máskép, mint nélkülözések között megélni, hiszen 850 forintért nagyobb városban nem is kapni megfelelő lakást, hanem erre legkevesebb 500 forint szükséges, úgy hogy a biró kénytelen fizetésének egy részét a lakbérre fordítani; miből éljen azután, miből fedezze többi házi szükségletét, családjának feuiai lását, gyermekei nevelését. Innen van azután, hogy a felsőbb állásokra tömegesen competálnak az első fokú birák, hogy szorult helyzetökből menekülhessenek, holott ha kellőleg volnának dotálva, akkor jól érezve magukat állásukban, nyugodtan várnák be a magasabb állásokba való előléptetést. A tisztességes megélhetés a bírónál egyik lényeges fellétele annak, hogy magasabb feladatának és azon czélnak megfelelhessen, melyet részére kitűzött a törvényhozás és hivatása. Ugyanez áll a bírákra is. Lehet, hogy talán az a tekintet is akadályoztatta eddig ennek keresztülvitelét, hogy akkor a többi tisztviselők is, a kik ugyanazon fizetési fokozatban vannak, követelnék a magasabb fizetési fokozatba való helyeztetésöket, a mi természetesen sokkal nagyobb kiadással járna. De épen mint kiemeltem, az idézett törvény 19. §-a alapot nyújt arra, bogy a bírákra nézve kivétel tétethessék. Az igazságszolgáltatás oly fontos része az állami administrátiónak, mondhatnám a legfontosabb, mely az államélet minden többi részére kihat, hogy ez a kivétel megtehető, mert most is áll az, hogy »justitia regnorum. fundamentum«. Ez okból részemről azon nemcsak általam, hanem igen soksk által táplált, óhajnak vagyok bátor kifejezést adni, hogy a t. kormány a legközelebbi budgetben helyezze át az elsőfokú birák felét a legelső Í800 forintos fizetési fokozatba és legalább ennyire javítson helyzetükön addig, mig eljön az idő, hogy a birák mind a VII. fizetési osztályba soroztatnak. Tapasztaltam a vidéken, milyen nélkülözéseknek vannak kitéve a birák, és azért voltam bátor felszólalni érdekűkben. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra feljegyezve senki sincsen. Hogy ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Erdély Sándor igazságügyminister: Nagyméltósága elnök úr, méltóságos főrendek! Az 1893. évi IV. törvényczikk, mely az áilamtisztviselőknek, beleértve a bírákat is, fizetési viszonyaikat szabályozza, átalános törvény. Ebben az a rendelkezés is foglaltatik, hogy a kormány ezt a törvényt életbeléptetésétől számítva 10 év alatt kell, hogy végrehajtsa. Ezen intézkedésnek az az alapja, hogy az egyszerre való végrehajtás által az államháztartás egyensúlya meg ne zavartassák. A kormány a törvény ezen rendelkezésének megfelelőleg a törvény életbelépte óta évről-évre egy bizonyos összeget, a mennyit az államháztartás egyensúlya megengedett, ezen czélra, a tiszviselők fizetésének javítására fordított, úgy a múlt évben, mint az előbbi években. Ebben a budgetben többet mint 300,000 frtot tesz ki az az összeg, a mely a tisztviselők fizetésének javítására fordittatik és ebből az igazságügyi tárczára, a birák és bírósági tisztviselők javára körülbelül 107.000 forint, tehát az egész összegnek több mint egy harmadrésze esik. Ez idén elvül volt kimondva, hogy a legolcsóbb fizetési osztályba sorozott tisztviselőkre nézve hajtassék végre e törvény. Innen van, hogy ebben a költségvetésben a X, és XI. fizetési osztályba sorozott tiszviselökre nézve végrehajtatott, ki kellett venni azonban itt a bíróságoknál alkalmazott írnokoknak egy részét, mert azok nagy számánál fogva az egész 300.000 frtot ezek részére kellett volna igénybe vennem. A törvény által rendezett fizetési osztályok közül tehát a X. és XI. fizetési osztályok az ez évi budgetben már rendezve lesznek, kivéve a bírósági írnokokat, a kik közül fizetésjavitásban ez évben 400 fog részesülni. A jövőre nézve a kormánynak elhatározott szándéka és törekvése, hogy a mennyiben az államháztartás egyensúlya megengedi, a lehető legnagyobb összeget bocsássa e czélra rendelkezésre. Gzélunk az, hogy az alsó fizetési osztályok állapota javiítössék, tehát kezdődik a IX. fizetési osztályon. Azt hiszem — a pénzügyminister úr leg-