Főrendiházi napló, 1892. VI. kötet • 1895. szeptember 26–1896. június 30.

Ülésnapok - 1892-98

xcvm. ORSZÁGOS ÜLÉS. 07 a talajjavitási kölcsön. Ha azonban a recon­structio művelete a kölcsönök felvétele nélkül is sikerülni fog, azt hiszem, ennek átalában csak örvendhetünk. Ezek azok, a miket megjegyezni kívántam és kérem a méltóságos főrendeket, méltóztas­sanak a javaslatot átalánosságban és részletei­ben is elfogadni. (Elfogadjuk!) Elnök: A vita be van fejezve. Felteszem a kérdést: méltóztatnak-e a méltóságos főren­dek a phylloxera által elpusztított szőlők fel­újításáról szóló törvényjavaslatot átalánosság­ban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen, vagy nem? A kik elfogadják, méltóztas­sanak felállani. (Megtörténik.) A méltóságos főrendek a törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadták. Követ­kezik a részletes tárgyalás. Cziráky Antal gr. jegyző (olvassa a czí­met és az első szakaszt). Gyulai Pál jegyző: Szapáry István gróf! Szapáry István gr.: Nagyméltóságú elnök úr! Méltóságos főrendek! Az első fejezetnél vagyok bátor egy kérdéssel fordulni a nagy­méltóságú rninister úrhoz. Itt a szöveg azt a benyomást teszi rám, mintha egyedül az elpusz­tult hegyvidékek felújításáról volna gondos­kodva, azok ültettetnek be újra és csak azokra volna a kölcsön felvehető. Magyarország jövője a borászat terén ma nem hegyvidéki szőlőjében van, hanem az amerikai szőlő termelésében. Legalább harmadát vagy negyedét képezi az ország­nak az a homoki szőlő, hol jó kezelés, fajűlte­tés által a borokat a fzőlőgazdák képesek ma már oly fejlődésre vinni, hogy oly érték rejlik bennök, mely ma már számbavehető az ország­ban; és mivel itt pinczékről is szó van, hol a borok kezeltetni fognak és azután nagyban lesznek árusíthatók és ezen az úton is elő­mozdítják a bortermelést, kérdem azt, hogy csakis a hegyvidékekre^ vagy pedig a homoki szőlőkre is kiterjesztetik-e ez a törvényjavaslat? Lukács László pénzügyminister: Nagy­méltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! Ö excellentiájának kérdésére vagyok bátor felvilá­gosítással szolgálni annyiban, hogy miután e törvényjavaslat czélja kizárólag az, hogy a phyl­loxera által elpusztított szőlők felújításának elő­mozdítását eszközölje és mivel nem lehetett a kormány czéljában, hogy az összes szőlők recon­structióját vegye .kilátásba, mert erre sokkal messzebbmenő intézkedések volnának szüksé­gesek, itt kizárólag csak a legelsőbbrendű hegyi vidékek szőlőinek felújítása van contemplálva és igy ennek felel meg az a kifejezés, mely itt használtatik ebben a törvényjavaslatban, hogy csupán az elsőrendű hegyvidékek szőlőire vo­natkozik. Elnök: Méltóztatnak az első szakaszt el­fogadni % (Elfogadjuk.) Következik a második szakasz. Cziráky Antal gr. jegyző (olvassa a 3., 3. és 4. szakaszt, mélyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa az 5. szakaszt). Gyulai Pál jegyző: Keglevich István grőf! Keglevich István gr.: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! Én e szakasz­nál épp úgy, mint az előttem szólott Szapáry István gr. ő excellentiája az általa difficultált szakaszban szintén bizonyos inconvenientiát ta­lálok s majdnem azt mondhatnám, bizonyos igazságtalanságot, de a melynek elkerülése, megengedem, talán nem teszi éppen szüksé­gessé a törvény módosítását, hanem a végre­hajtás útján is segíthetni a dolgon. Részemről osztozom Szapáry István grófnak ama nézeté­ben, ha helyesen fogtam fel, hogy igazságta­lanság a törvényben azt mondani, hogy ezek a bizonyos intézkedések, nevezetesen pedig — itt bocsánatot kérek, nem a kölcsönökről, hanem a szőlővesszők kiosztásáról van szó — hogy ez intézkedések jótéteményeiben csak a neve­zetes borvidékek részesitt essenek. Ez határo­zottan igazságtalanság, hogy akkor valakinek a megbirálására bizassék, hogy azt mondhassa: »Ez nem nevezetes borvidék, ez ne kapjon szőlővesszőt.c A kivitelben, meglehet, ez eny­hülni fog, de ez az aggály mindenesetre alapos. A mit a pénzügyminister úr ő excellentiája mondott, hogy contemplálva nem volt az újon­nan keletkezett homokszőlöknek támogatása, ez áll, de Szapáry gróf ö excellentiája, ha jól fog­tam fel, nem is ezeket értette, hanem a lapá­lyon levőket, azt a 138.000, meg nem tudom hány katastralis holdat, a melyre rá lehet fogni, hogy nem oly nagyfontosságúak, de hogy ezek

Next

/
Oldalképek
Tartalom