Főrendiházi napló, 1892. V. kötet • 1895. január 19–május 29.

Ülésnapok - 1892-82

132 LXXX1I. ORSZÁGOS ÜLÉS. tudom, közti tiz évig foglalkozott e munkála­tokkal mint vezér, szerintem már megadta a felvilágosítást; mindazonáltal legyen szabad nekem is azokhoz némi megjegyzéssel járulnom. (Halljuk! Halljuk!) Én is osztozom ő nagyméltóságának Radó Kálmán úrnak abban a nézetében, hogy itten e munkálatoknál a múltban történtek olyan intézkedések, a melyeket bizonyos mérvben és fokban lehet vádolni felületességgel, vagy — a mint ö nagyméltósága magát kifejezte — nem elégséges körültekintéssel. De ez talán annak az eseménynek folyománya volt, hogy eredetileg ez az egész szabályozás nem úgy vétetelt czélba, mint kizárólag árvédelmi mun­kálat, hanem sokkal nagyobb alapra fektetett combínált tervezet dolgoztatott ki, a mely úgy a Rába folyó szabályozását, mint a Hanság­csatorna keresztülvitelét, tehát egyszóval az egész nagy vidék belvizeinek rendezését vette czélba. Az érdekeltség maga és nem a kormány intézkedése eredményezte később azt, hogy e nagy munkálatból csakis egy rész ragadtatott ki, vagyis a Rába-szabályozás egymagában. Talán annak tulajdonitható az, hogy ez egész munkálatnak csakis egy része kiszakittatván s munkálat és keresztülvitel alá vétetvén, tör­téntek egyes olyan intézkedések, a melyek ké­sőbben nem kielégítőknek bizonyultak. Ezekért természetesen sem én nem vállal­hatnám magamra a felelősséget, sem pedig elő­döm nem vállalhatta azt el. De ha átalános szempontból akarom e munkálatokat megitelni, végre is a helyes tájé­kozást csak akkor nyerjük, ha a végeredmény­nyel szemben összehasonlítjuk az azon vidé­keken felmutatható előnyöket. Én úgy hiszem, hogy ebben a tekinlétben abban a szerencsés helyzetben lehet bárki is, ha tekintetbe veszi azt, hogy e munkálat, mely hydrotechnikai szempontokból is nagyszabású, 340.000 holdat ölel fel, hogy e munkálatok minden hibái és a szükséges javítások daczára is helyeseknek bizonyultak. És ha összehasonlítom a vég­összeget, hogy ennek a 340.000 katastralis holdnyi terűiéinek árszabályozási munkálata a most proponált pótkiadás felölelése meliett katastralis holdankint 29 forint 24 krajezárba kerül, holott a többi szabályozási munkála­tok az országban 35 forint 81 krajczártól egész 57 forint 83 krajezárig kerültek, úgy hogy egy holdnak átlagos megterheltetése mint évi quota körülbeiől 1 forint 61 krajezár; ha számításba veszem, hogy ezen körülbeiől 340 000 hold területen csakis 1200 hold van első osztályba felvéve, mely e pótkiadások felvétele mellett és hozzászámitásával 7 forint 35 krajezárba fog kerülni, a mely az utóbbi időben majdnem mindig viz alatt állott, a mely daczára jó mi­nőségének, úgyszólván használatlan volt és a melyért bíróilag nyolcz-kilenczszáz forint kár­térítés állapíttatott még, a melyen más terüle­tek is vannak, a melyekért 1200—130Q-—1400 forint adatott kárpótlásul és a melyek jelenleg négy—öt—hatszáz forint értékűek, mert azon alul meg nem vásárolhatók; ha továbbá te­kintetbe veszem, hogy ez óriási területből a másod- és harmadosztályban, mely végleg nem fog többet fizetni mint 5 forint 80—4 forint 40 krajezárt, mindössze 25.000 hold van, tehát hogy a zöme a területnek, körülbelül 220.000 hold abba a három kategóriába csík, a mely 2 forint 90 krajezárt, 1 forint 40 krajezárt és 74 krajezárt fizet és csak 66.000 hold van olyan, a melyet 25—28 krajezár terhel: azt hiszem, erről a munkálatról nem lehet azt állítani, hogy felületességgel és helytelen irány­ban van vezetve. Ő nagyméltóságának arra az állítására, hogy a polgári jogok nem tartattak kellően tiszteletben, mert a kölcsön felvétele mintegy ráerőszakoltatik az érdekeltekre és hogy ez az eljárás, az ő tudtával, még egy szabályozási munkálatnál sem fordulhat elő : legyen szabad megjegyeznem azt, hogy végre is ez a társula saját akaratából mondott le autonóm jogairó és helyezte magát a kormány kezelése alá. Most azonban a helyzet olyan, hogy az indokoltan keresztülvitt munkálatok után ez a szabályo­zási társulat igen jelentékeny, körülbelül 1 j*. millió forintra rugó összeggel tartozik. így tehát mégis csak szükséges, hogy mielőtt finalizálva lesz ez az egész munkálat, mielőtt az autonóm jelleg ismét visszaadathatnék az érdekeltség

Next

/
Oldalképek
Tartalom