Főrendiházi napló, 1892. V. kötet • 1895. január 19–május 29.

Ülésnapok - 1892-82

LXXXII. ORSZÁGOS ÚLES. 133 kebeléből összeállított társaságnak, ezeket a pénzviszonyokat is rendezzük. A kormánynak rendelkezésére kell ennél­fogva boesátani az eszközt, hogy azokat a pén­zeket, a melyek szükségesek arra, hogy a helyzetet végképen rectifikálja, kézhez is kap­hassa, hogy azután véglegesen rendezze az egész szabályozási munkálatot s azt a hivatott társu­lat autonómiájának átadhassa. Arra nézve is szükséges óvszer, hogy ha netalán az érdekelt­ségnek közgyűlése nem akarna e tervhez hozzá­járulni most pótlólag, hogy végre a legnagyobb zavar ne álljon be, hanem, hogy e kötelessé­geknek elég tétessék. Ez czélja a törvény azon intézkedésének, a mely arra kéri a törvény­hozás két házát, hogy a jogot kölcsön megköté sere a kormánynak megadja azon esetben, ha az érdekeltség ezt megkívánná tagadni. Szapáry István gr. úr ő excellentiája csak átalánosságban, a nélkül, hogy specialiter a Rába-szabályozási munkálatokra, vagy azok egyes tételeire reflectált volna, utalt arra, hogy e szabályozási munkálatnak, az ő nézete sze­rint, nem lesz eredménye mindaddig, mig a Kis-Duna hátrányos viszonyai nem sanal­tatnak. Én részemről tökéletesen hozzájárulok ehhez az állásponthoz és csak azt ajánlom figyelmébe ö nagyméltóságának, hogy hiszen ez a társulat éppen abból a czélból lett hozzácsatolva a Rába szabályozási érdekeltség társulatához, hogy igy kapcsolatosan sanaltassanak, a mostani hátrányos viszonyok bajai és ez által az a retorsió, mely a Kis-Dunából "a Rábára és Rábczára mindig előáll, végre valahára mellőz­hető legyen. Az elmondottak után én oda coneludálha­íok, hogy ez a törvényjavaslat a helyzet köve­telményeinek megfelel és ha részemről conceda­lom is azt, hogy a régmúltban történtek egyes oly intézkedések, a melyek talán nem voltak egészen alaposak, mégis végeredményében oly állapot teremtetett, a mely hydrotechnicus szempontból, a mennyire ma már meg tudjuk ítélni, — és erre nézve bizonyitékunk van — nem kifogásolható. A mi pedig a munkálat ke­resztülvitelének költségét illeti, ez éppen egyike a legszerencsésebbnek, a melyek a vizszabályo­zásra vonatkozólag az országban egyátalán felmutathatok, a miért is részemről nyugodt lelkiismerettel ajánlhatom a törvényjavaslat el­fogadását. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Méltóztatnak elfogadni? Zichy Nándor gr.: Kérem, majd szava­zunk ! Elnök: Kérem azokat a méltóságos fő­rendeket, a kik a törvényjavaslatot átalános­ságban a [részletes tárgyalás alapjául elfogad­ják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A méltóságos főrendek a törvényjavaslatot átalánosságban részletes tárgyalás alapjául el­fogadták, következik a részletes tárgyalás. Rudnyánszky József b. jegyző : Olvassa a törvényjavaslat 1—4 §-ait, a melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: A javaslat átalánosságban és részleteiben is végig lévén tárgyalva, kérem azokat a t. főrendeket, kik a javaslatot áta­lánosságban és részleteiben is elfogadják, mél­tóztassanak felállani (Mogtörténik.). A törvény­javaslatot részleteiben is elfogadottnak jelentem ki, miről a képviselőház szokott módon értesít­tetni fog. Következik a főrendiház pénzügyi bizott­ságának jelentése a 'képviselőház f. évi április 4-én tartott üléséből 5495. sz. a. a konstanti­nápolyi nagykövetségünk számára Jeniköiben létesítendő nyárilak építési és berendezési költ­ségeinek fedezése tárgyában hozott, határozatát illetőleg. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa a jelentést). Elnök: Ha nincsen észrevétel, határozatké­pen kimondom, hogy a méltóságos főrendek tudo­másul vévén a jelentést, hozzájárulnak a kép­viselőháznak 5495. számú jegyzőkönyvi határoza­tához, azt országos határozat erejére emelik és erről a képviselőházat szokott módon értesíteni határozzák. Kérem, méltóztassék a képviselőház hatá­rozatát felolvasni az 1892. XXI. t.-czikk alap­ján kiküldött országos bizottság jelentése tár­gyában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom