Főrendiházi napló, 1892. V. kötet • 1895. január 19–május 29.
Ülésnapok - 1892-79
LXX1X. ORSZÁGOS ÜLÉS. 109 csak a gróf ur nem tud. Ilyen congressusi alapon szezvezett hitközség körülbelül 200 van. Itt van továbbá az orthodox szervezet, a mely ismét az 1871. évi 2695. számú rendelet alapján van szervezve; ilyen is van körülbelül 250 község. Végre a harmadik: a status quo alapján állók, a kik körülbelül 50 községet tesznek ki; ezeknek ugyan nincs átalános szervezetök. Tehát 450 átalános szabályzat alapján álló szervezettel biró hitközséggel szemben áll 50 község és ezekre vonatkozólag is megjegyzem és ezt a gróf ur is tudomásul veheti, hogy soha sem alakulhatnak a status quo hitközségek a vallás- és közoktatásügyi minister engedélye, tehát ingerentiája nélkül. Azután, hogy annyiféle vallás lenne az izraelitáknál, hogy én azokat be sem látom, ez is roppant nagy tévedése a tisztelt gróf urnak, mert még e különböző alapokon szervezett vallások is egyenlők és csakis a riíusban különböznek; rabbijaikat kölcsönösen alkalmazzák, egyik a másikét. Tehát nem vallási különbség, hanem igenis rituális különbség van köztök. Van még egy kifogás, az tudniillik, hogy miért nem kötelezzük, ha már egyszer receptioról van szó, hitelveik bemutatására az izraelitákat. Bocsánatot kérek, hiszen évszázadok óta köztünk élnek, tudjuk, az állam folytonos connexioban áll velők, minden joggal felruházta őket, a mivel csak felruházhatok voltak, kivéve a kölcsönösségi jogot, tehát ismétlem, mindent megadott az állam nekik, a mivel az ország többi hitfelekezetű polgárai bírnak, kivéve a kölcsönösségi jogot. Hogy lehet-e ily helyzetben kívánni, hogy hitelveik bemutatására köteleztessenek, nem találom meg erre a kérdésre a kellő méltányossági alapot, de a szükségességet sem. Hiszen a keresztény vallás maga kijelentett vallásnak tekinti a zsidó vallást is; hiszen elsőnek állítja fel az izraelita vallás abban a magasztos formájában az egyistenség elvét; azután a tíz parancsolat mindnyájunk előtt ismeretes, sőt az ó-testamentomban van letéve a keresztény vallás hitelveinek csaknem összesége, ez mindnyájunk előtt ismeretes. Arra tehát egyátalán szükség nincsen, hogy hitelveiket, hitczikkelyeiket bemutassák. De hazánkban más vallások receptioja alkalmával is már megtörtént, hogy recipiáltak vallást a nélkül, hogy hitelveiket, hitczikkelyeiket bemutatták volna. Nagyméltóságú elnök úr! Méltóságos főrendek! Ezek voltak körülbelől a főbb kifogások, melyeket e törvényjavaslat ellen felhozni méltóztattak. Ázt gondolom, egyik sem bir oly erővel és nyomatékkal, hogy ezek miatt érdemes volna ahhoz az álláspontjukhoz ragaszkodni, melyet a méltóságos főrendek eddig elfoglaltak. Én arról nem is akarok szólni, hogy a mi izraelita polgártársaink ennek az országnak leghasznosabb polgárai közé tartoznak, nem úgy, mint azt az előttem szólt méltóságos gróf úr mondta, — igenis a leghasznosabb polgárai a magyar culturának, a magyar iparnak és kereskedelemnek, (Úgy van! Úgy van! balfelöl.) de mondhatom, az egész intellectualis életnek egyik legnevezetesebb tényezői. Azt, hogy jó és hü hazafiak, azt igen sokszor megmutatták. Azt hiszem, szűkkeblűség volna megtagadni tőlök azt, a mit ők magok is óhajtanak, szűkkeblűség volna őket a kölcsönösség áldásaiban nem részesíteni a jogegyenlőség alapján. Az 1867-iki alkotás az izraeliták emancipatiojáról csak csonka mű, azt ki kell építeni. Ez a törvényjavaslat van hivatva a betetőzésre. És egyátalában ebben az országban nagy állami érdek követeli azt, hogy az összetartozást, az összeforrást intézményes biztosítékokkal vegyük körül. Ha van ország, a melyben szükség van az összetartozás érzésére, úgy ez Magyarország. Az izraeliták jó magyarok, hű hazafiak, épp úgy ragaszkodnak ehhez az anyaföldhöz és ha őket még szorosabban hozzánk csatoljuk, még jobban fognak ragaszkodni ehhez az anyaföldhőz, melyhez hű ragaszkodással viseltetnek ma is ; ez az ország nekik épp úgy hazájok, mint azoknak, a kik párduczos kaczagánynyal jöttek be ebbe az országba. Csáky-Pallivicini Zsigmond őrgróf: Olyan nincs! Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi minister: Igen is, épp oly jó hazafiak (Úgy van! Úgy van! balfelől.) és kötelességeiket épp úgy teljesitik és biztosak lehetünk az irántj hogy mindig teljesíteni fogják, mert a •1 jogoknak a kötelességek felelnek meg é> ezt