Főrendiházi napló, 1892. IV. kötet • 1894. szeptember 29–deczember 28.
Ülésnapok - 1892-65
§4 LXV. ORSZÁGOS ÜLÉS. magamban nyomban elhatároztam, hogy feltétlenül állást fogok foglalni a plenumban általa beadandó minden módositvány ellen, (Derültség és felkiáltások jobbról: Ha jók is?) mert nem akarnám magamat s az országot exponálni annak, hogy ily előre hirdetett meglepetés esetén megszavazzak esetleg olyasmit, a mit egyszeri hallásra az én csekély észbeli tehetségem felfogni nem fog. Ha a módosítással a mélt. főrendek egyátalán foglalkozni szándékoznak, csak arról lehet szó, hogy a fejezetet utasítsák vissza a bizottsághoz ujabb tárgyalás és java c lattétel végett. így azonban ezen indítványnak a plenumban való elfogadását kizártnak tartom. Vécsey József b.: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! Nem osztozom az előttem szóló aggályaiban és nem hiszem, hogy Zichy Nándor gr, vétett volna a bevett tárgyalási szokás ellen, midőn módosítását nem a bizottságban, hanem csak a plenumban adia e!ö. A bizottságban való tárgyalás nem is föltétlenül szükséges s látjuk a mindennapi gyakorlatból is akárhányszor, hogy nyújtatnak be módosítások egyenesen a plenumbau, a ház pedig, a melyről feltehető, hogy a bizottsági tárgyalás révén már eléggé informálva van a dologról, bele is megy a tárgyalásba. A mi magát a módosítást illeti, én azt elfogadom, mert az egész fejezetet nem tartom compatibilisnek a vallásos ügyek liberális felfogásával. Ez az egész casuistica valóságos inquisitióra vezet s oly tág teret nyújt a minister befolyásának, hogy valamely uj felekezei csakis a minister urak lovagias szeílfmében és belátásában fog némi garantiát találhatni, itt oly kényes pontok vannak felsorolva, melyekre nézve nagyon bajos is volna a ministernek döntenie, például hogy a felekezet elnevezése ne birjon nemzetiségi jelleggel, holott ugyané törvényben magunk sanctionáljuk a román, görög, szerb egyházneveket. Azután hogy a vallás ne legyen azonos valamely más vallással. Hogyan ítélje ezt meg? Hiszen ha csakugyan azonos volna, akkor nem válnék külön. E zavarokat legjobban Zichy gr. indítványa oszlatná el, mely az ily elhatározásokat egyenesen a törvényhozáshoz utalja. Mikor ily ügy ide jő, fel lehet tenni, hogy többé már nem valami szeszélylyel van dolgunk, hanem hogy az ügy valamely átalános közérzület kifolyása és a szerint fog elintéztetni. Csak egy stylaris módositványom van, t. i. hogy a szöveg igy szóljon; »Ha valamely, az eddig bevett vagy elismert vallások körén kivül létező vallásos társulat keletkeznék«, mert ha be nem vett és el nem ismert, akkor úgy sem lehet róla szó. Ezzel a kis stylaris változtatással bátor volnék a mélt. főrendeknek ezen módositványt elfogadásra ajánlani. Szilágyi Dezső igazságügyminister: Méltóságos főrendek! A második fejezet megtartását ajánlom a mélt. főrendeknek. Ajánlom először azért, mert az felel meg az első szakaszban elfogadott elvnek legjobbdn. Ezen mód és azon mód közt, a melyet Zichy Nándor gr. ő nagyméltóságának előttem fekvő indítványa tartalmaz, a lényeges különbség abban áll, hogy az ő indítványa szerint egész átalánosságban törvényhozási intézkedésre van utalva az egész ügy, annyiban, a mennyiben minden egyes esetben egy újonnan keletkezett felekezetnek elismerése egy törvényhozási actastól tétetik függővé. Ott, midőn az 1. §-ban ki van mondva azaz elv,hogy a vallás és a lelkiismeret szabadsága elismertetik, hogy annak külső gyakorlása nincs egyéb feltételhez kötve, mint ahhoz, hogy az állam törvényébe és a közerkölcsiségbe ne ütközzék, nagyon furcsa és ezen elvnek meg nem felelő volna, ha az új egyházak alakulására nézve semminemű törvényes biztosíték és elv a törvényben nem foglaltatnék. A mi lépést az 1. §-ban tett a törvényhozás, azt desavouálná az által, hogy semminemű törvényes szabályozása annak, miként keletkezhetnek új egyházak, a törvényben nem foglaltatnék, hanem minden maradna az eddigi bizonytalanságban. Akkor ez az egész törvényjavaslat felesleges, mert az az út, hogy a mikor egy új felekezet alakul, a törvényhozáshoz forduljon törvényes elismerés végett, eddig is nyitva állott s akkor erre az egész törvényjavaslatra s az ennek élére tűzött elvre absolute semmi szükség nincs. Az 1. §-ban kimondott elv magában foglalja azt, hogy azon törvényes határozatok és feltételek, a melyek közt joguk van az állampolgároknak új egyházat alakítani, mert az jog, a mi
