Főrendiházi napló, 1892. IV. kötet • 1894. szeptember 29–deczember 28.

Ülésnapok - 1892-63

LXIH. ORSZÁGOS ÜLÉS. II talán gyengülni fog, eredeti sajátságait talán el fogja veszteni, mert éppen a magyar keresztény családok fogják ezt legjobban megsinyleni. A liberalismus a szabadság nevével akarja a nemzetet az ezen törvényjavaslatban lefektetett eszméknek megnyerni. Én azt hiszem, hogy ez kegyetlen játék a nép érzelmeivel. Ma is megmaradok azon állitásom mellett, hogy e reformot a nemzet nem akarja. A nemzet nem oly elvont fogalom, mint az állam, a nemzet élő organismus, melynek élete nem a fogalomban, hanem azon élő emberekben van. kik annak constitutiv elemét képezik. Méltóztassanak a népet megkérdezni, a népet, melynek vallása van és a vallásnélküliséget az istentelenséggel köti össze, a népet, mely öntudatosan szereti hazáját s ösztönszerűleg érzi a veszélyt, melylyel őt a eosmopolitismus fenyegeti, a népet, mely őseinek hitében él és irtózik mindattól, a mi a kegyeletet leronthatja, kérdezzék meg és látni fogják, hogy a népnek azon rétege, mely a magyar nemzet zömét képezi, ezen valláspolitikai reformokat nem akarja. A törvényjavaslatot, mely a vallás szabad gyakorlásáról szól, nem fogadom el. (Éljenzés jobb felöl.) Gyulai Pál jegyző: Csáky Albin gr.! Csáky Albin gr. Nagyméltóságú elnök úr! Méltóságos főrendek! Azt hiszem, nem kételkedik abban senki sem, (Halljuk! Halljuk!) hogy az előttünk fekvő törvényjavaslatot a magam részéről elfogadom, sőt hogy azt csak főintézkedésével egyetemben fogadhatom el. Ha mindazonáltal fölszólalok, ez azért történik, méltóságos főrendek, mert a mióta ezen törvényjavaslat napvilágot látott, az ellen, de kivált annak egyik, szerintem főrendelkezése ellen, az úgynevezett vallásfelekezeten kívüli állásra vonatkozólag sok mindenféle kifogás hallatszott, sok mindenféle észrevétel tétetett, olyan, a mit előre látni nem lehetett, a melyekkel szemben tehát az eredeti indokolásban sem lehetett állást foglalni. Rövid fejtegetéseimben tehát én, méltóságos íőrendek, csakis ezen egyik részével fogok foglalkozni a javaslatnak a magam részéről elmondván azokat az indokokat, a melyek engem most is arra birnak mindazok után, a mik elmondattak, hogy a javaslatot nemcsak egészében, hanem in specie a felekezeteken kivül állókra vonatkozó fejezetével együtt is változatlanul elfogadjam. Első sorban ki kell emelnem azt, hogy rendkívül nagy tévedésnek tartom azt az állítást, hogy a törvényjavaslat a felekezeten kívüliekre vonatkozó intézkedéseivel valami egészen új állapotot teremt, olyast létesit, a mi eddig nem is volt, a mi eddig nem is létezett, és e képen törvény által decretálja a vallásfelekezeten kivüli állapotot. Hát hiszen, méltóságos főrendek, ki ne tudná közöttünk, hogy az országban baptisták léteznek, és hogy ezen kivül apróbb secták minduntalan keletkeznek, és ezek jelenleg nem állanak-e a felekezeteken kivül? Hiszen ezek nem sorakoznak a bevett felekezetekhez, ezek nyíltan elismerik és bevailják, hogy ezekhez a felekezetekhez nem tartoznak és nem akarnak tartozni, tehát tényleg a felekezeteken kivül állanak. Igenis, lehet erre vonatkozólag azt mondani, hogy ámde a törvényjavaslat a vallás szabad gyakorlatáról megadja nekik a módot arra, hogy az elismert felekezetek közé lépjenek és eképen megszüntethessék ezt a felekezeten kivüli állapotot. Hát, bocsánatot kérek, először is nem teljesen bizonyos, vájjon fognak-e és akarnak-e az elismert, felekezetek közé fölvétetni; kétes továbbá az is, vájjon föl vehetők lesznek-e és hit és erkölcstanaik sorában nem foglaltatnak e olyan dolgok, melyek ellenkeznek az ország törvényeivel és a közerkölcsiséggel ? És hogy ha még az is megtörténik, a mi nem valószínű, hogy ezek mind az elismert felekezetek között fognak ezentúl szerepelni, ki állhat jót, hogy nem támadnak új felekezetek, vallások és különböző fölfogásokkal biró új secták, a melyekre vonatkozólag azután.semmiféle dispositio nem létezik. Tehát nem arról van szó, méltóságos főrendek, hogy egy új állapotot teremtsünk; nem arról van szó, hogy törvény által decretáljuk a felekezeteken kivüli állást, de arról van szó, hogy törvény által provideáljunk a jelenben tényleg meglevő helyzetről és azokról az alakulásokról, melyek a jövőben még keleti kezni fognak.