Főrendiházi napló, 1892. IV. kötet • 1894. szeptember 29–deczember 28.

Ülésnapok - 1892-67

LXVII. ORSZÁGOS ÜLÉS líő Oly módosításokat tehát, a melyek ezen és a többi egyházpolitikai javaslatokban lefektetett elvekkel ellenkeznek, egyátalán nem fogadhatnánk el és mindössze csak olyan módosításokhoz járulhatnánk, a melyek e törvényjavaslatból azon pontozatok és kikezdések kihagyását czélozzák, a melyek a felekezeten kívül állókra vonatkoznak, mert ezeknek a vallás szabad gyakorlatáról szóló javaslat elvetése után e törvényjavaslatban értelme nem volna. De ezen módosításokat is csak azon fentartással fogadhatjuk el, hogy a felekezeten kívül állók gyermekeinek vallására vonatkozó, most esetleg kihagyni kivánt pontokat majd akkor, a mikor a vallás szabad gyakorlatára vonatkozó törvényjavaslat itt újból tárgyaltatni fog, abba a törvényjavaslatba igtatnók be. Ezen és ilynemű módosításokat csak azért fogadnánk el, hogy ne vessünk akadályt annak útjába, hogy mielőbb megvalósulhasson és életbe léphessen azon törvényjavaslat, a mely oly hoszszú közdelmek árán a magas ház által is elfogadtatott, tudniillik a polgári házasságról szóló törvényjavaslat. Abban az esetben pedig, ha netán ez a törvényjavaslat úgy járna, hogy ezen is oly módosítások tétetnének, a melyek az egyházpolitikai törvényjavaslatok elveivel ellenkeznek, kénytelenek volnánk ezen törvényjavaslat harmadik olvasása alkalmával annak ellenében állást foglalni és ez esetben arra kérnők elvtársainkat, hogy ezen törvényjavaslatot ne fogadják el, ne fogadják el azért, hogy az a képviselőházban új tárgyalás alá kerülvén, azután itt is, teljes egészében fentartva, újból tárgyaltassék. Kérem a méltóságos főrendiházat, hogy az 1. §-t változatlanul elfogadni méltóztassék. (Élénk helyeslés balfélől.) Gyulai Pál jegyző: Zichy Nándor gr.! Zichy Nándor gr.: Nagyméltóságú elnök úr ! Méltóságos főrendek! Mindenekelőtt köszönetet akarok mondani a közoktatásügyi minister úr ő nagyméltóságának azon álláspontja kifejtéseért, a melyet ezen törvényjavaslat tárgyalása alkalmával elfoglalt, hogy tudniillik azon szakaszoknak törlését és kihagyását, a melyek az e ház által visszavetett előbbi törvényjavaslattal függnek össze, a maga részéről nem fogja ellenezni és ahhoz előre is hozzájárul. Az ellenzék irányában tanúsított ezen szíves és előzékeny eljárását köszönettel veszem és ez egyszersmind nagyon megkönnyíti feladatomat abban, a mit ezen szakaszra vonatkozólag mondandó vagyok. Módositványom első része a törvényjavaslat 1. §-ának első bekezdésére vonatkozik és ez némileg összefüggésben van azzal, a mit a minister úr mondott. Az ügy jelen helyzetében ugyanis azt tartom, hogy e helyett: »bevett vagy törvényesen elismert különböző vallásfelekezetek* talán megfelelőbb és helyesebb volna »bevett és elismert különböző vallásfelekezetek*, vagyis a »tőrvényes« szó kihagyását indítványozom, a mi a javaslaton nem ront semmit, mert hiszen a bevett vallás is törvényes, itt pedig a javaslat eredeti szövegében csak az »elismert* szó előtt áll a »törvényes« kifejezés. Továbbá kérni fogom a méltóságos főrendiházat, hogy a harmadik sorban ezen szó után »anya« szúrassák közbe e szó »keresztény*. Ezt ekként kell megmagyaráznom. Mi a vallás szabad gyakorlatára vonatkozó törvényjavaslat tárgyalásakor már előbb is kifejtettek nyomán azon álláspontot foglaljuk el, hogy a keresztény vallásról a nem keresztény vallásra áttérők gyermekei ezeket nem követhetik és hogy erre nézve a szülök közt szerződés és megegyezés nem foglalhat helyet. Ennek következtében itt is azon megszorítást kívánom a törvényben kifejezésre juttatni, hogy hely adatik az az iránti megegyezésnek, hogy valamennyi gyermek az atya vagy anya keresztény vallását követhesse, de ahhoz, hogy egy keresztény szülő a nem keresztény hitvestárssal az iránt egyezzék meg, hogy minden gyermek nem keresztény vallásban neveltessék, nem járulhatunk. Ezt kizártnak tartom és ez az, a mit ezen szócskának beillesztése által elérni óhajtok. Különben ez nem is teljesen idegen, a minis téri umnak több alkalommal, nevezetesen az el nem ismert felekezetekre vonatkozólag elfoglalt álláspontjával szemben, mert hiszen ott határozottan ki van zárva az, hogy az ezekben való nevelésre nézve megállapodás jöjjön létre, sőt ellenkezőleg, vindicáltatik az, hogy az elismert vallások egyiké15*