Főrendiházi napló, 1892. III. kötet • 1893. szeptember 25–1894. július 3.

Ülésnapok - 1892-41

XLI. ORSZÁGOS ÜLÉS. 79 a pap, tanító és kisdedóvó stb. közt osztandó meg, addig az államra az iskolafentartás egész kötelezettségét hárítja és másodszor a népokta­tási törvény határozataitól eltéröleg a magán­telepitvényeseknek meghagyja, hogy az iskola maradjon olyan, a hogyan azt a népoktatási törvény megállapítja, ellenben az államra az általa felállított iskolákra nézve ujabb kötele­zettséget ró, a mennyiben kimondja, hogy azok­nak minden tekintetben meg kell l'elelniök a nemzeti iránynak. Én tehát azt gondolom, hogy magyarán szólva ez azt jelenti, hogy az állami telepítéseken ha az állam állit fel iskolákat, ezen iskolák tannyelve a magyar lesz még akkor is, ha talán az ottani lakosságnak többsége nem fogna magyar lenni. Ez tehát uj kötele­zettség, a mi nem teszi azt, hogy a nemzeti irányt úgy, a mint a törvényben meg van álla­pítva és úgy, a mint azt érvényre is kívánjuk juttatni, másutt azt nem kellene érvényre jut­tatni. A többi törvények sértetlenül fentartatnak és alkalmaztatnak mint eddig, azonban az állam által felállított iskoláknál határozottan kimon­datik, hogy azok a törvényben megállapított eddigi kötelezettségen túl még okvetlenül nem­zeti irányban állíttassanak fel. Tehát azt hiszem, hogy alaptalan az az aggály, mintha ez által a nemzeti irány a többi iskolákban devalválód­nék. A nemzeti irány változatlanul fentartatik, hanem az állam által felállított telepeken új kötelezettség állapittatik meg. Minthogy tehát az által, ha az ezen elő­adásom és nézetem szerint nem aggályos, sőt újabb kötelezettséget megállapító passus a ja­vaslatból kihagyatnék, a törvénynek annyira kívánatos létrejövetele késedelmet szenvedne, kérem a mélt. főrendeket, méltóztassanak a szakaszt úgy, a mint van, elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Kíván-e még valaki szólni? Ha senki sem kivan szólni, következik a szavazás. Zichy Antal úr ő méltóságának tulajdon­képen két indítványa van. Az egyik az, hogy az utolsó bekezdés egészen hagyassák ki, a másik indítványa pedig az, hogy ha ez el nem fogadtatnék, az esetben hagyassanak ki a be­kezdés ezen szavai: »A mennyiben az állam...« A kik a Zichy Antal úr ő méltóságának első indítványát elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. Kérdem, méltóztatnak-e elfogadni Zichy Antal úr ő méltóságának második indítványát, a mely szerint a bekezdés ezen szavai: »A mennyiben az állam . . .« hagyassanak ki. A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Meg­történik) A többség nem fogadta el és így vál­tozatlanul marad a 3. §. Rudnyánszky József b. jegyző (oh vassá a 4. szakaszt). Zichy Antal: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! Ha a negyedik szakasz negyedik bekezdésének utolsó mondata külön bekezdést képezne, a mi nem is valami nagy styláiis módosítás, hanem csak úgyszólván szövegáthelyezés volna, akkor nem volna semmi aggályom, áz iránt kérnék tehát felvilágosítást, hogy a területeknek ezen megszorítása csak ebben a bekezdésben emiitett esetekre vonat­kozik-e, vagy pedig az egész szakasz intézke­déseire. Ha az van contemplálva, hogy ezen területi megszorítások átalában csak addig tar­tanak, mig a vételár törlesztve van, akkor azt egy külön bekezdésben kell kifejezni, oly mó­don, hogy az ezen szakaszban emiitett területi megszorítások csak ez esetben kötelezők. De azt hiszem, annak nem volna indoka, hogy csak ezekre az esetekre szorítkozzék. Azt hi­szem, hogy a szövegen segítve volna egyszerűen az által, ha az utolsó mondat külön bekezdést képezne. Bethlen András gr., földmívelésügyi millister: Nagymélt. elnök úr, mélt. főrendek! Kn azt hiszem, hogy ez- n passusn k egy külön bekezdésbe való áthelyezése az értelmet egy­átalában nem változtatná. Itt az az intentio nyer kifejezést, hogy a telep létesülése idejéban ne csak az egész köz­ség bírjon az életképesség feltételeivel, hanem minden egyes telep is; azért van itt lehetőleg megszabva az, hogy olyanok, a kik földmíve­lésböl élnek, akkora területet bírjanak, a mely­ből egy földmívelő-család megélni képes, to­vábbá, hogy azok, a kik házi iparral foglal­koznak, viszont csak mellékkeresményül bírjanak öt holdat. Ezt azonban nem szándékolja a tör­vény hosszabb időre kiterjeszteni, mini addig,

Next

/
Oldalképek
Tartalom