Főrendiházi napló, 1892. III. kötet • 1893. szeptember 25–1894. július 3.
Ülésnapok - 1892-41
80 XLI. ORSZÁGOS ÜLÉS. mig a telep consoiidálódik, tehát csak az átmeneti időre vonatkozik ez a distinctio, mert örök időre megkötői ezt az állapotot nem volt a törvény intentioja. Azért kérem a szakasz változatlan megtartását. {Helyeslés.) Zichy Antal: Az adott felvilágosításban megnyugszom. Elnök: Akkor elfogadtatik a 4. szakasz úgy, a mint van. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa az Ő—8. §§-at, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 9. §-t). Korányi Frigyes: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! Éu a 9. §-nál bátor vagyok a t. minister úr ő méltósága figyelmét felhívni egy körülményre, melynek figyelembevételétől sok tekintetben függ a telepítés sikere. Ismerek oly eseteket, a melyekben a közegészségügyi tekintetek számba nem vétele következtében a telepités igen rosszul ütött ki. Szabolcsmegyében pl. egy Würtembergből bejött colonia települt meg oly egészségtelen helyen, ahol 5—6 év alatt a hideglelés, vérhas és más járványos bajok nem megdecimálták, hanem megötödölték a telepeket, úgy, hogy a megmaradtak kénytelenek voltai az uralkodó rossz viszonyok miatt azt a helyet elhagyni. Ha emlékezetem nem csal, a csángók betelepítésénél szintén fordultak elő ily aggodalmas tünemények. Vaunak oly helyek, melyeken malaricus bajok pusztítanak, melyeken a cretinismus gyakori. Tanácsos volna akkor, midőn a közhatóság bizottságot küld ki a telepítési helyek megvizsgálására, arról is gondoskodni, hogy az a hely közegészségi tekintetben is megbiráltassék, még pedig nemcsak az egész telepitvény,hanem annak egyes részei is. Nagyon sok függ attól, hol épül a község, hogyan rendezik be az utczákat, milyenek a kutak stb. Nem akarom ezt részletezni, csak újból hangsúlyozom annak szükségét, hogy a telepitvényi hely egészségi viszonyai megbiráltassanak. Legczélszerűbb volna e kilenczedik szakaszba a hivatalból kiküldött személyek közé a megyei főorvost is felvenni. De minthogy e módosítás, ha elfogadtatnék, halasztaná a törvény létesülését és másrészről a 20. § ban van egy pont, mely talán szintén érvényre juttathatná e tekintetet, csak felhívom a nagyméltóságú minister úr figyelmét arra, hogy a 20. §. amaz intézkedései közé, melyek megtételére a belügymhiister úr felhatalmaztatik, vétessék fel az is, hogy a telepítési helyeken biráltassa meg a közegészségügyi viszonyokat. (Helyeslés.) Bethlen András gr. földmívelésügyi minister: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Azt hiszem, e javaslat, valamint a többi, úgy a közegészségügyi szempontokra is kellő figyelemmel van. Nagyon bajos faxative felsorolni mindazokat a kívánalmakat, melyek az ország különböző vidékein mérvadók. Ezért, nem tartottam szükségesnek, hogy a törvénybe felvétessék dispositio arra nézve, hogy pl. a községek elhelyezése minő területre limitáltassék, minő feltételek azok, melyek okvetlenül kiköttetnek, hanem megfordítottam a dolgot akkép, hogy a telepilés létesülését megelőzőleg, a mrint a 9. §. első bekezdésében látható, a telepilés minden részletére kiterjedő tervezettel felszerelt és megfelelően indokolt kérvényt tartozik az illető telepítő a hatóságnak benyújtani. A közegészségügyi momentumra vonatkozik a kutak kérdése, a terület kellő lecsapolásának kérdése, a temető, a dögtér czélszerö elhelyezésének kérdése és mások is. Ezeknek elbírálása mindenesetre szükséges és azt hiszem, sokkal egyszerűbb rendeleti utón gondoskodni erről, mint a törvénybe specificus dispositiokat. ftl venni. Azt hiszem tehát, megnyugtatom a felszólaló méltóságos főrendi lag urat, ha azt mondom, hogy a közegészségügyi momentum, mint kiválóan fontosságú, a telepités előkészítésénél, engedélyezésénél és létesítésénél a kormányt foglalkoztatni fogja és ezen momentumok méltányolása a telepités mindezen phásisaiban érvényesülni fog az által, hogy az illető orvosi szakközegek tényleg be fognak vonatni a telep létesítésénél teendő intézkedések elbírálásába. Kérem tehát ezen szakasz változatlan elfogadását. (Helyeslés.) Elnök: A szakasz változaliánul fogadiatik el. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa a 10. §., a II. rész ősimét, a 11—19. §§-kat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak, olvassa a 30. §-t).
