Főrendiházi napló, 1892. III. kötet • 1893. szeptember 25–1894. július 3.
Ülésnapok - 1892-41
78 XLI. ORSZÁGOS ÜLÉS. felekezeti tanintézeteknél is; azért ezen passusnak a felvétele e szempontból felesleges volt, mert az mintegy intimaiio a kormánynak arra nézve, hogy csakis ezen, az állam által létesült telepeken intézkedjék arról, hogy a íanitás a nemzeti iránynak feleljen meg. Itt azonban egyébről van szó: a törvény arról intézkedik, hogy az új telepítéseknél a telepítő a culturális czélokra bizonyos áldozatokat hozzon. Ezeket a következő szaka-zok megállapítják. Itt az államot a földterület utján való hozzájáruláson kivül terheli még az iskolákban a tanítás eszközlésének a feladata is és erre vonatkozólag fejeztelett ki azon óhaj, — a mely különben egyálalán közóhaj és az iránt senki sem táplál kétséget — hogy ezen iskolák a nemzeti iránynak megfeleljenek Ismételve utalva tehát arra. hogy superflua non nocent, azt hiszem, hogy a méltóságos ház a szakaszt változatlanul elfogadhatja; és kérném a méltóságos házat, hogy Zichy Antal ő méltóságának módosításától ezúttal eltekinteni méltóztassék. Elnök: Kíván-e valaki szólni? Zichy Nándor gr.: Nagyméltóságú elnök ur. méltóságos főrendek! Megvallom, tökéletesen osztozom Zichy Antal főrendi tagtársamnak felfogásában. A kisdedóvodák, népnevelés ügyében a telepitvényesekre nézve külön törvényt, külön kötelességeket, külön állapotokat csak nem szán dékozunk létesíteni. A lelepitvényes csak olyan honpolgár, mint bármely más polgára e hazának és ugyanazon törvényeknek van alávetve, mint más. Az, a mire a nagyméltóságú minister ur utal, hogy a telepítő az iskolának és az egyháznak a terület 5°/o át ingyen adni köteles, semmiképen sem hat a nevelés és tanítás mikéntjére; ez tisztán anyagi kérdés, nincs ethikai és nemzetiségi értelme, mert az a néhány hold ugyanaz marad, akár egy vagy más felekezet, akár egyik vagy másik nyelv, egyik vagy másik tanítás irányában használtassák is fel. Éppen ezért a hozzátoldást tökéletesen fölöslegesnek tartom, de a mellett az még viciálja a törvény világosságát és határozottságát, utóbb pedig keresni fognak és esetleg tulajdonítani is fognak annak olyan magyarázatot, a mely nem felel meg a törvényhozó szándékának s néha a dolog természetének sem. Csak az nyugtat meg e tekintetben, hogy ez az egész kifejezés voltaképen semmit sem mond, a ministerre uj kötelezettséget nem ró és az iskola nem lesz más, mint a hazai törvények szerinti iskola és a telepitvények sem fognak máskép alakulni, mint e nélkül. Én tehát szívesen hozzájárulok, ha a méltóságos főrendek szavazás utján döntik el a kérdést, Zichy Antal főrendiházi tagtársam indítványához, de nem látok nagy szerencsétlenséget abban sem, ha az elesik, mert, ismétlem, tisztán fölöslegesnek tartom e mondatot. Wekerle Sándor ministerelnök: Nagyméltósága elnök úr, méltóságos főrendek! A magam részéről is bátor vagyok kijelenteni, hogy e passus megtartására vagy elejtésére valami különös súlyt nem fektetek; csak Zichy Antal ő méltóságának azon aggályára, hogy talán nemzetiségi szempontból hátrányosabb, ha benne marad, mintha kihagyatik, kénytelen vagyok észrevételt tenni. Észrevételeim indokolásául népoktatási törvényünkre hivatkozom, mely megengedi az iskolák felállítását községeknek, egyházaknak, magánosoknak és az államnak. Az állam maga intézkedik az iskolák nyelve tekintetében és ezekben az iskolákban a tanitás nyelve a magyar szokott lenni, jóllehet maga a népoktatási törvény ezt nem rendeli határozottan. Nem így van azonban a többi iskolafentartók által létesített iskolákban, mert ezekben maguk az iskolafentartók határozhatják meg a tanitás nyelvét, sőt az is meg van állapítva, hogy bizonyos esetekben a községi iskolákban is a lakosság többségének száma szerint állapítandó meg az iskola tannyelve, de természetesen feltétlenül érvényben marad az ujabb törvény által meghatározott azon kötelezettség, hogy a magyar nyelv kötelezőleg mindenütt tanítandó úgy ezen, mint más iskolákban. Már most az a kérdés, hogy ezen átalános határozattal szemben ez az ujabb törvény határozata megállapit-e külön kötelezettséget az államra nézve, vagy sem. Nézetem szerint két kötelezettséget állapit meg az áll amra nézve', először az állam által létesített telepítésekre egy anyagi kötelezettséget, mert míg a többi telepitőt csak arra kötelezi, hogy a felállítandó iskola számára helyet jelöljön ki és az egész telepitvényes terület öt százalékát adja, a mely