Főrendiházi napló, 1892. III. kötet • 1893. szeptember 25–1894. július 3.
Ülésnapok - 1892-39
XXXIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. h9 hagyva a mostani egyetemi épületeket, keressünk egy olyan helyei, melyen felépíthetjük az egyetemet és műegyetemet ugy, hogy a közvetlen szükségletnek megfelelő épületek felállítása után még mindig maradjon elég hely arra, hogy az egyetemnek majdan évtizedek multán beálló terjeszkedése alkalmával további újabb megfelelő épitkezések is lehetségesek legyenek. De tovább is ment a javaslat. Határozott indítványt tett a helyre vonatkozólag is. Ha t. i. a ^főváros területén végigtekintünk, van itt egy fekvésénél és viszonyainál fogva egészen e czélra rendelt olyan hely, a mely oly rendkivüli előnyökkel kecsegtet, hogy ott e czélnak, e kívánságnak megvalósítása aránylag csekély anyagi áldozatba kerül. Javaslatba hozatott ugyanis, hogy az egyetem és műegyetem czéljaira kisajátítás útján szereztessék meg az egyetemi füvészkert, valamint a Ludoviceum és Orczy keit mögött az a rész és házcsoport, a mely egészen a Kálvária-térig terjed, ugy, hogy e kisajátítás útján a kormány rendelkezésére álló nagy telep létesíttessék, a mely az Üllői-út és Orczy-út, az Örömvölgy-utcza, továbbá a Kálvária-tér és egy újonnan megnyitandó út által határoltatnék, a mely a Szigony-utcza folytatásában menne ki a Kálvária-térig. Az itt jelzett, kisajátításra szánt terület 48.400 ölet tesz ki. Az a telek tehát, a melyet a kormány teljesen szabad rendelkezésre nyerne, hozzászámítva a Füvész-kertet, az Orczy-kertet, a közbeeső utakat és Kálvária-teret, egy oly területet szolgáltat, a mely 175.000 négyszögölet, vagyis körülbelül 146 holdat tesz. Itt tehát 48.000 négyszögöl kisajátítása által lehetségessé válnék az, hogy a kormány czéljainak megfelelő, szabad rendelkezésére álló, körülbelül 146 holdnyi területet nyerne, a melyen az egyetem és műegyetem elhelyezhető volna, ugy, hogy a későbbi időkben is, nem mondom, hogy csak 10—20, de 50 év múlva is jutna hely arra, hogy a még szükséges épületek jó, czéljoknak megfelelő, szabadon álló, levegővel és világossággal ellátott szabad helyen fölépíttethessenek. Az emiitett értekezlet két javaslata, t. i. a toldásra és az egészen új egyetemi telep létesítésére vonatkozó javaslat felkeltette a vallásés közoktatásügyi minister úr figyelmét és ő részrehajlatlanul vizsgálat és további megfontolás tárgyává tette mind a kettőt. Szakférfiakat küldött ki, a kik különösen az emiitett kisajátítás költségeire, de átalában az egyik vagy másik terv megvalósításának költségeire vonatkozólag javaslatot terjeszszenek elő. Ezen szakbizottság javaslata nem tétetett közzé, hanem bizonyos tudomásom van arről, hogy az említett 48.000 D-öl kisajátításának költségei és pedig nem tételek szerint, de az emiitett területen levő egyes objectumok megbecsülése által megállapítva, mintegy 4,500.000 forintot tesznek. Ennyibe kerülne a telek megszerzése; az ott a legközelebbi jövőben, a legközelebbi két évtized alatt felállítandó egyetemi és műegyetemi épületek költségeit pedig — az eddigieket és azok nagyítását alapul véve — körülbelül 6,000.000-ra tehetjük; az összes költségek tehát 10 és fél millióra rúgnának. Figyelembe veendő azonban, hogy ennek az összegnek egy része fedeztetnék az egyetem és műegyetem mai épületeinek eladása által, melyeknek értéke ugyancsak szakemberek becslése szerint — és csak a telek értékét véve tekintetbe - 3 Ya millió, ugy, hogy e terv megvalósítása tulajdonképen csak 7 millióba kerülne. És e megvalósítás nem ugy értendő, hogy az egyszerre történjék, hanem ugy, hogy pl. 20 évre felosztva az államháztartást évenkint csak mintegy 3—400.000 frttal terhelné. A másik terv a jelenlegi egyetemi és műegyetemi épületek kibővítését és kiegészítését czélozza. De itt sem százezrekről, hanem itt is milliókról van szó. Nem akarom az összeget túlozni. De mert e terv megvalósítása esetén mindenekelőtt szükséges volna egy új műegyetemi épület emelése; s hogy hol? —• azt még nem is tudjuk ma — erre mintegy 2 millió forintot kell számitanunk. Az egyetemi épület kiépítésére az egyetemtéren, az orvoskari épületek kiegészítésére ugyancsak mintegy egy millió, tehát mindenesetre két milliónál többre, talán három millióra volna szükség. És, mélt. főrendek, ezen toldások megvalósításával mit érnénk el? Azt, hogy ha mindezt