Főrendiházi napló, 1892. III. kötet • 1893. szeptember 25–1894. július 3.

Ülésnapok - 1892-39

58 XXXIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. hanem milliókról, nem is 1—2, hanem 10 millióról van szó, talán visszariadnának, bár e nagy összeg jő gazdálkodás mellett, végre is csak kisebb évi törlesztéseket igényel. E pillanatról-pillanatra|való gazdálkodás az államháztartásban ép oly hibás, mint a magánháztartás ban. A ki pillanatnyi szükségletét csak az utolsó perczben fedezi, a mikor már el nem odázhatja, még pedig ugy, a hogy a közvetlen rendelkezésére álló módokon birja, az nem jó gazda s az nem is fog olcsón vásárolni. Egy barátom, a szegény ember ilyenféle gazdálkodását igen jól szokta jellemezni azzal, hogy hamis az az állitás, hogy a szegény ember vízzel főz, mert bizony a szegény ember bordeauxval főz. Méltóságos főrendek! Ilyen körülmények között az eredmény is, mely az egyetemi építkezések terén eddig eléretett, nem felel meg a kívánalmaknak. Nem akarom itt minden bajunkat előadni, de ha csak röviden végigtekintünk mindazon épületeinken, melyek 1867. óta egyetemi czéíokra keletkeztek, a jelen állapottal megelégedve egyátalában nem lehetünk. Miután ledőlt a régi Alma Mater, annak helyén keletkezett egy új szárny és egy még újabb szárny, melyben a jog- és böícsészet-hallgatóknak ezrei hemzsegnek, illetőleg nem találnak helyet. Ezután keletkezett a természettudományi telep, a melynek a paviílon-rendszer szerint kellett volna létesülnie. Ezen telepen állítottak előbb egy épületet. Ez magában állott s levegő és világosság vette körül. Mikor aztán a szükségletek nagyobbak, meg nagyobbak lettek, ezen épület mellé annak közvetlen szomszédságába odajött a második, harmadik, negyedik épület, végre odajött a műegyetem. Ha most megnézzük azt a telepet, csak annyit látunk, hogy a nagy épületek között, apró, alacsony s ennek folytán földszinti részeikben sötét, levegő és világosság nélküli kisebb épületek állanak. Ha megnézzük az üllői-úton levő orvosi telepeket, ott is arról győződünk meg, hogy már nincs hely arra. hogy még újabb intézetek hozassanak létre, melyeket a tudomány kivan. Ha bemegyünk különösen a műegyetem épületébe, azt tapasztaljuk, hogy az, mely 500 hallgató számára készült, ma az ott tényleg megjelenő és az előadásokban résztvevő 1000 hallgatónak egyátalában nem elégséges. Ily körülmények közt tehát segíteni kell a dolgon és pedig nem oly módon, hogy itt-ott toldozzunk, foldozzunk, hanem segíteni kell oly módon, hogy a bajt gyökeresen orvosolva, szembenézzünk akár egy oly jelentékenyebb nagyobb tettel és az azzal járó jelentékeny kiadással is, melylyel az egész kérdés s a további építkezés menetének iránya lesz megszabva. Ez indított engem arra, hogy az egyetem építkezésének kérdésében röviden felszólaljak. Ezt a kérdést nem is én állítottam fel, hanem felállította egy nálam sokkal hivatottab férfiú : a vallás- és közoktatásügyi minister ur ö excellenti áj £t

? cl ki meg is kérdezte az egyetemet, a műegyetemet is azon szükségletekre vonatkozólag, melyekre igényt tartanak, azután egy szakférfiakból egybehívott enquétet hallgatott meg, melynek feladata volt véleményt adni "ezen építkezésekre nézve egyátalában. Ezen tanácskozásnál az ott jelenlevők két pártra oszoltak, mert hisz pártoknak mindenütt kell lenniök. Az egyik párt a meglevőnek fentartásávai annak kibővítését javasolta, a másik rész pedig az eddigi építkezéseknek teljes felhagyásával egészen új egyetemi telep létesítését hozta javaslatba. A kik a meglevőnek kibővítését javasolták, azok a szerint, a mint az a toldás-foldás nagyobb vagy kisebb lenne, igen különböző javaslatokat lettek. Először kitoldandó mindenesetre a központi egyetem épülete azzal a szárnynyal, mely évek hosszú sora óta lebontva áll; azután a műegyetemnek valahol új épület, emelendő; a műegyetem helyiségébe behurczolkodnék az egyetem. Ezek mind csak a piüantnyí szükségletnek felelhetnének meg. Ha csak a jövő tíz évre tekintenénk elő, már nagy fokban uövekesznek ez igények. Ki kellene sajátítani nemcsak az egyetemmel határos zöldfa-utczai telkeket, hanem a Szerb-utczának azt a részét is, a mely az egyetem épülete mellett álí. Sokkal világosabb és tisztább formát Öltött azoknak a véleménye, a kik egy egészen új egyetemi telepnek a létesítését hozták javaslatba. Az értekezlet ezen tagjai kívánságának alapgondolata s lényege abban állott, hogy fel-