Főrendiházi napló, 1892. III. kötet • 1893. szeptember 25–1894. július 3.

Ülésnapok - 1892-39

XXXIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. 57 ezen kérdést jogi természetére megvizsgáltatni és azt kellőleg felvilágosittatni méltóztassék. Ebben az esetben én transitorialiter ezen budgetalis tétel megszavazásához ily felfogással hozzájárulhatnék, különben pedig annak meg­szavazását megtagadni volnék kénytelen. Csáky Albin gr. vallás- és közoktatás Ügyi minister: Nagyméltóságú elnök ur! Méltóságos főrendek! Csak egyre kívánom a méltóságos főrendek figyelmét felhívni és ez az, hogy — a mi talán megnyugtatásul szolgálhat Zichy Nándor gróf ur ö nagyméltóságának — hasonló eset nem rég fordult elő, a mennyiben a győri katholikus jellegű jogakadémia egy­szerűen megszüntettetett és annak vagyona, mely külön kimutatva nem volt, a tanulmányi alapba foglaltatott és ezen alap révén más katholikus tanintézet javára fordíttatott. Azt gondoltam tehát, hogy ép igy lehet a kassai jogakadémiának esetleges alapitványai­val is eljárni, habár őszintén bevallom, nem tudtam mostanig sem, hogy a kassai jogakadé­miának különös olyan speciális alapitványai lettek volna, a melyek in specie, ezen jog­akadémia fentartására voltak szánva. Minthogy azonban ezt ő excellentiája felemlítette, kétség kívül kötelességem lesz ennek utána járni és ha csakugyan ugy van az esetleges fejlemények hez képest esetleg új álláspontot is elfoglalni. (Helyeslés.) Zichy Nándor gr.: Nagyméltóságú elnök ur! Méltóságos főrendek! Bizonyos mértékig és korlatok között köszönettel veszem a minister urnak imént tett nyilatkozatát; csak egyre vagyok bátor a főrendiház kegyes engedelmével reflec­táloi. A győri jogakadémiára mélhztatotl hivat­kozni. A győri jogakadémiának nem volt tudtom­mal saját háza, alapítványa és fundusa ; ellenben a kassai jogakadémia — ámbár positivitás­sal nem tudom, de feltételezem és ugy hiszem ebben nem igen fogok csalódni — a ka­tholikus egyházhoz tartozó funduson áll. Ezt is kegyes figyelmébe vagyok bátor a minister urnak ajánlani. A közoktatási minister urnak azon praecis nyilatkozatát, hogy a kérdést újabb tanulmányozás tárgyává fogja tenni és csak akkor fog e kérdésben újabb állást foglalni, minélfogva ezen tételnek a budgetbe való fel­FŐBENDI NAPLÓ. 1892—97. III. KÖTET. vétele nem praejudical a kérdésnek, engem arra kötelez, hogy ezért köszönetet szavazzak és a tételt megszavazásra ajánljam. (Helyeslés.) Elnök: A tételt ezennel elfogadottnak jelentem ki. Rundnyánszky József b. jegyző (olvassa a XIX. fejezet 12—38. czímeit és a 39-ik czím 1 — 11. rovatát, melyek észrevétel nélkül elfogadtat­nak. Olvassa a 39 ik czím 1—4. rovatait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa: II. Be nem fejezett építkezések.) Gyulai Pál jegyző: Eötvös Lóránt b.! Eötvös Lóránt b.': Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! A költségvetési elő­irányzatban van néhány tétel, mely ^a buda­pesti egyetem építkezéséről szól. Ilyenféle téte­lek a mi költségvetéseinkben 1867. óta minden évben fordulnak elő és arról tanúskodnak, j hogy kormányunk fontosnak tartja egyetemünk felvirágoztatását, mint egy oly tényezőt, mely­től nemzetünk műveltsége és azzal együtt hatalmának fennállása függ. De ha végigtekin­tünk az e hosszú időkön át tett intézkedése­ken, azt látjuk, hogy ez építkezések többnyire csak valamely égető szükség kielégitésére esz­közöltettek, akkor, mikor egy vagy más oly hiány, melyet tovább tűrni nem lehetett, szük­ségessé tette, hogy annak pótlásáról gondos­kodjunk. Azt hiszem, ez eljárásmódban kor­mányunk némileg a közvélemény nyomása alatt is állott, a mely lassanként elismerte ugyan és hangoztatta is minduntalan azt a tételt, hogy a tudomány hatalom és hogy nekünk e hatalomra szükségünk van, de a mely azt a szert, mely e hatalom megszerzésére vezet, egyszerre nem, hanem csak igen kicsiny dosisokban volt hajlandó bevenni. Nagyon sokan voltak, tán még most is vannak, a kik a culturalis czélokra fordítandó Összegek nagyságától elijednek akkor, ha egy­szerre a végösszegekkel állunk elő. melyek a tényleges szükségletet kifejezik, nem pedig azoknak apró. tört részeivel, melyek csak az egyes évek szükségleteit fedezik. Ahhoz, hogy évenként néhány százezer forint fordittassék egyetemi vagy magasabb tudományos czélokra, sokan megadják a jóváhagyást, a kik, ha ki­mondanók bátran, hogy itt nem százezrekről, 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom