Főrendiházi napló, 1892. III. kötet • 1893. szeptember 25–1894. július 3.

Ülésnapok - 1892-59

286 LIX. OESZ r szolgálna, legalább formailag. En nagyon kérem a t. ministcr urat, még inkább a ház túlsó oldalán ülő méltóságos főrendeket, hogy méltóztassanak ő eminentiája módosításához hozzájárulni. Keglevich István gr.: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! Én, részemről, azon egy szóban formulázott módosításhoz nem járulhatok hozzá és kérem a czfmnek változatlanul fentartását. Feltétlenül és kizárólag csak azt az álláspontot tartom helyesnek, hogy a törvény, a hol nem absolute szükséges, sehol soha egyébről, mint a polgári törvényről nem szól, tehát más felekezetek egyházjogát nem említi. Absolute logicusnak kizárólag csak ezt tarthatom, kivált akkor, mikor lehetnének esetek, a melyekben kénytelen volna a törvényhozás belemenni a felekezeli jogoknak felsorolásába, oly jogoknak is, a melyek azokat illetik, a kik egy felekezethez sem tartoznak. Ezen egy indokból kiviláglik, hogy egyedül az a helyes, hogy ha az állam a házassági jogot emliti, ez alatt csak az állami házassági jogot értheti és azért felesleges hozzátenni, hogy »polgári«, mert az állam más házassággal, mint polgárival, egyátalában nem foglalkozik és nem foglalkozhatik. Kérem tehát a czím változatlan fentartását. (Helyeslés balról.) Elnök: Kiváu-e valaki szólani? (Nem!) Ha szólani senki sem kíván, felteszem a kérdést, hogy méltóztatnak-e a herczegprimás ő eminentiájának javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Nem vagyok képes a többséget kivenni, szükséges lesz, hogy a jegyző urak a szavazatokat megszámlálják. Kérem, méltóztassanak állva maradni. (A jegyzők a szavasatokat megszámlálják.) Most kérem, méltóztassanak azok felállni, a kik ö eminentiája javaslatát nem fogadják el. (Megtörténik.) -A jegyző urak összeszámítása szerint 77-en szavaztak a módosítás mellett, 99-en a módosítás ellen. E szerint a módosítást a többség nem fogadja el. (Helyeslés bal felől.) Vaszary Kolos bibornok, esztergomi érsek: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos 30S ÜLÉS. főrendek! Az elnök ur ő nagyméltóságának enuntiatiója folytán, hogy az összes szakaszok ne olvastassanak fel, hanem csak azok, melyekhez valakinek megjegyzése van, bátorkodom az eljegyzésről, a házasságkötésről és az akadályokról szóló szakaszokra vonatkozó észrevételemet összevonni, kijelentvén, hogy bár ezek a kánoni jogtól eltérnek, mindazonáltal, talán kettőt kivéve, minthogy lényeges eltérésök daczára dispensatió utján nem fogják akadályozni az egyházi házasságot, nem fogok módosítást indítványozni. Ilyen például az 1. §., mely nem egyezik a kánonjoggal; nem egyeznek a 6., 7., 8., 11., iá. §-ok, A 12. §. második bekezdésére nézve volna egy megjegyzésem, a hol a holttányilvánitás a házasság egységét veszélyeztetheti. E szakasz hivatkozik a 74. §-ra., mely így szól; »Megszünik a házasság az által is, hogy az egyik házastárs a másiknak holttá nyilvánítása után házasságot köt, kivéve, ha az új házasságot megkötő felek egyike a házasságkötéskor tudta, hogy a holttá nyilvánított él, vagy ha az új házasság egjéb okból semmis.« A házasság érvényessége szerintünk nem függ attól, hogy ha az egyik fél meghalt, azt a másik fél tudja vagy nem tudja, mert ha nem tudja is, a házasság érvényes és a jelen közlekedési viszonyok között és a kivándorlási viszonyok között nagyon könnyen megtörténhetnék, hogy ezen időponton túl talán egy-két nappal, mint én nekem volt concrét esetem, megírta nejének az Amerikában levő, hogy haza jön, de két esztendő múlva jött haza, a nő pedig az alatt máshoz ment férjhez. Már most melyik házasság lesz az érvényes. E szerint érvényes lenne az, a melyik utóbb köttetett és szerintem csak a putativum matrimonium következményei lennének rávonatkoztathatók. Nem tudom, hogy az igazságügyminister ur ő excellentiája hogyan vélekedik? Szilágyi Dezső igazságügyminister: A mi a holttányilvánítási illeti, erre nézve nem a magam véleményét vagyok bátor megmondani, hanem a törvényjavaslat értelmét. A holttányilvánitás után fél, a ki hátramaradt, házasságot köthet. Az újonnan kötött házasságnak az a hatálya van,/ hogy ha érvé-