Főrendiházi napló, 1892. III. kötet • 1893. szeptember 25–1894. július 3.

Ülésnapok - 1892-59

LIX.ORSZ. uyesen megköttetik, ez által a korábbi házasság megszűnik, de ez a megkötés ezzel a hatálylyal nem bir és nem szűnteti meg a korábbi házasságot, ha — a mint itt ki van fejtve — az új házasságot megkötő felek egyike a házasságkötéskor tudta, hogy a holtnak nyilvánított él. Tehát nem a két év előtt irt levél jön itt tekintetbe, hanem az a tudomás, a mivel az illető birt a házasság kötésekor, mert abban az esetben, ha ő tudta, hogy a holttá nyílvánitott él, akkor ez a házasság nem szűnteti meg a korábbi házasságot és a törvényjavaslat értelmében nem is érvényes. Vaszary Kolos bibornok, esztergomi érsek: A 13. szakasznál .... Elnök: Kérem ő eminentiáját, hogy talán sorban mennénk, most az első szakaszról van szó. Vaszary Kolos bibornok, esztergomi érsek: Azt méltóztatott mondani .... Elnök: Félre méltóztatott érteni, én azt mondtam, hogy a paragraphusok számai egyenként feí fognak olvastatni és ha valakinek észrevétele van, az illető szakasznál megállunk. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa az 1—5. paragraphusok számát, a II. fejeset czírnét, 6—7. §-oh számát, mely szakaszok észrevétel nélkül elfogadtatnak, olvassa a 8. szakasz számát) Vaszary Kolos bibornok, esztergomi érsek: A 8-ik és a következő szakaszoknál volna észrevételem. Az 1877: XX. t.-ezikk a családi tanácsról szól. Méltóztatnak talán beleegyezni, hogy a második bekezdésének második sorában ezen szavak után »szülő nem létében pedig a gyámhatóság«, beleszúrassék, »illetve a családi tanács«. Szilágyi Dezső ígazságügyminister: Ha megengedi ő eminentiája, ez talán félreértésen alapul. A családi tanács és a gyámhatóság két különböző dolog. A családi tanács van adva a gyám mellé, a gyámhatóság pedig az árvaszék, mely állami hatóság. Már most mi van ittl A 20 éven aluli kiskorú házasságához, ha törvényes képviselője nem a beleegyezésre jogosult szülő, szükséges még a szülök beleegyezése, vagy szülő nem létében a gyámhatóság jóváhagyása, azaz az árvaszéknek JOS ÜLÉS. 187 jóváhagyása, ez pedig nem a családi tanács. És miért szükséges? Azért, mert a 20 éven alóli kiskorú házasságánál abból indul ki a törvényjavaslat, hogy ha nem a szülő egyszersmind a gyám, hanem egy idegen, itt még bizonyos garantiát kell szerezni ennek a 20 éven akolinak a házasságához, hogy a kiskorúnak érdeke, szellemi, erkölcsi, mindenféle érdeke tekintetbe legyen véve. Ha szülő van és a szülő és a gyám megegyeznek, emberi valószínűség forog fenn arra, hogy a kiskorú érdekében az előrelátás megtörténik; de ha nincsen beleegyezésre jogosult szülő, ha nem él a szülő, vagy méltatlanság miatt megfosztatott a szülői hatalmától, ebben az esetben a gyámhatóságnak hozzájárulása szükséges, mert ebben garantiát látunk arra nézve, hogy a 20 éven alóli kiskonínak házassága oly megítélés és óvatosság mellett jön létre, a mely mellett annak erkölcsi és egyéb érdekei figyelembe vannak véve. (Helyeslés bal felől.) Legyen szabad tehát eminentiádat arra kérnem, méltóztassék tekintetbe venni, hogy a gyámhatóságot családi tanácscsal pótolni nem lehet. Vaszary Kolos bibornok, esztergomi érsek: Nem mondtam, hogy pótolni, hanem hogy tétessék: »illetve a családi tanács^. Szilágyi Dezső igazságügyminister: Kérem, ez annyit jelent. Vaszary Kolos bibornok, esztergomi érsek: Nem emlékszem rá, de a törvényben azt hiszem, benne van, hogy annak a családi tanácsnak elnöke vaszéki elnök, Szilágyi Dezső igazságügyminister: IgeD ! Vaszary Kolos bibornok, esztergomi érsek: Már most az egyik szakasza szerint a házassági jogról szóló törvényjavaslatnak szintén a gyámhatóság határoz, különösen leányoknál, de minthogy a házassági jogoknál vagyonról is van szó, a vagyonról pedig mindig a családi tanács szokott határozni, azért vetettem fel a kérdést, hogy nem volna-e czélszerű csak ezt az egy szót beszúrni? Szilágyi Dezső igazságügyminister: Legyen szabad megjegyeznem, hogy a gyámhatósági törvény és az azt szabályozó eljárási szabályok szerint a családi tanács meghallgat-