Főrendiházi napló, 1892. III. kötet • 1893. szeptember 25–1894. július 3.

Ülésnapok - 1892-58

ZAX30S ULES. 274 LVJII.ORSÍ viszonyába akar-e lépni? A polgári házasságra nézve az állam tekintette magát törvényhozónak és a törvény végrehajtójának, hanem az egyházi tért tökéletesen ignorálta. A köt élezett polgári házasság tehát megkülönbözteti a polgári és egyházi határt, habár ez utóbbit ignorálja. A facultativ házasság nem megy ugyan addig következtetéseiben, mint a kötelező; de elvben ennél tovább megy, mert az egyházi és polgári tér közt különböztetést nem tévén, valóságos házasságot akar megállapítani, tehát a házasságot összességében támadja meg. A facultativ házasság világosan kimondja azt, hogy valaki megmaradhat az egyháznak tagja, daczára annak, hogy az egyház törvényeinek hátat fordított. A kötelező polgári házasság párvonalosan lépdel az egyházi házasság mellett, ezt tökéletesen ignorálja, a facultativ ellenben nem ignorálja az egyházit, hanem ellene van irányozva, és épen a végből gondoltatott ki, hogy az egyházi házasság fölöslegessé tétessék, vagy legalább pótoltassák.« Értekezése további folyamában még azt fejezi ki ő nagyméltósága, hogy »a facultativ polgári házasság ugyanazonos a tökéletes vallási közömbösséggel, mert a törvény ugy nyilatkozik : közömbös dolog, vájjon részesülnek-e a jegyesek az egyház áldásában, vagy nem ?« Hát én azt mondtam, miért nem akarja a főrendi ellenzék — ha szabad így neveznem, ad hcc ebben a kérdésben ellenzék — azon tagjai, a kik a facultativ polgári házasságot itt mint egyetlen különbséget és jobb megoldási módot jelölték ki a törvényjavaslat álláspontjával szemben, miért nem óhajtják ezt a főrendiház bírálata és szavazata alá bocsátani. Én ugyan nem fogadok el mindent, a mit ő nagyméltósága könyvéből felolvastam, de egyházi szempontból abban, a mit a facultativ polgári házasság ellen mond, igen sokban neki igazat kell adni. Az én véleményem is az, hogy a facultativ polgári házasság sokkal kedvezőtlenebb az egyházi álláspontra és tartozom bizonyításával annak, hogy kedvezőtlenebb az állami álláspontra nézve is. A facultativ polgári házasság azon természete felett, hogy ott az állam és egyház, azaz a polgári törvény és a vallási törvény versenyeznek egymással, olyan könnyedén napirendre térni nem lehet, mint azt Zay gróf ö méltósága megpróbálta. Mert mi van a versenyzésben? Abban örökös küzdelem, súrlódás összeütközés van, abban az egyháznak az az álláspontja van, a melyre taszíttatik, hogy ő a házasság polgári intézményét támadja, a polgári intézményt becsétől és a hivek előtti vonzó erejétől minden eszközzel megfosztani igyekezzék. Mert a facultativ polgári házasságnál mind a két megkötési forma jogilag érvényes házasságot hoz létre, a polgári is, az egyházi is, az illetőtől függ, hogy melyiket választja. Már most ha a polgárit választja az egyházi kizárásával, azt sohasem választhatja a nélkül, hogy egyházával nyilt ellentétbe ne jöjjön és viszont az egyháznak természetes törekvése lesz nemcsak az egyénre való hatással tartani vissza az egyént a választástól, de magát az intézményt is olyannak feltüntetni, melytől a híveknek teljesen óvakodniok kell, miután a polgárilag érvényes kötés előtte is jöhet létre. S ebben veszedelmes súrlódás rejlik. A polgári házasság, ugy mint e könyvben is ki van fejtve, megkülönböztetésen alapul. A polgári jogviszonyt lé rehozza a polgári kötés, vallási oldala a házassági viszonynak szabadon marad. Ezért a katholikus egyház tehette és teszi azt folytonosan, hogy a jogkövetkezmények biztosítása szempotjából maga javasolja híveinek, hogy járuljanak a polgári megkötés végett az állami tisztviselő elé. (Mozgás jobbról) Kérem, én az egész álláspontot mondom el, ha belekezdtem. Tudtul adja a híveknek, hogy ezzel csak polgári cselekvényt actum mere civilem végeznek, de vallásuk szerint és lelkiismeretökben igazi házasok csak akkor lesznek, ha a házasságot egyházilag is megkötik. Ebben tehát a kettő összefér egymással. Egyetlen egyház lelkésze sincs arra kényszerítve, hogy híveit a polgári megkötéstől disvadeálja, csak arra törekszik, hogy az egyházi megkötésre is reá birja. Egészen máskép áll a dolog a facultativ házasságnál. Ott, miután jogérvényesen jött létre a házasság, kettős jogérvényes létrejöttéről logikailag sző sem lehet. Ott az egyház minden egyes esetben, mikor az illető az egyház elke-