Főrendiházi napló, 1892. III. kötet • 1893. szeptember 25–1894. július 3.

Ülésnapok - 1892-58

LVIIL ORSZÁGOS ÜLÉS. 275 rülésével megy a civilis hatóság elé, súlyos sérelmet lát és többé-kevésbbé fegyelmi eszközeivel igyekszik az állampolgárnak a polgári törvény által megadott szabadságát korlátozni és büntetni. Ez természetellenes állapot ugyaz egyházra, mint az államra nézve. Mert az állam sem nézheti mindvégig összetett kézzel, hogy polgárai gyakran súlyos, polgári becsületökre is kiható büntetésekkel sújtatnak akkor, midőn a polgári törvényben biztosított, tehát az állam által tökéletesen erkölcsösnek ismert cselekvésre való szabadságukkal élnek. Ez a kérdésnek egyik oldala. A másik az, hogy a facultativ polgári házasság mellett az egyházi közegek tulajdonképen az állami törvényt hajtják végre. Nekik nem szabad házasságot megkötniük, melyet az állam törvénye meg nem enged; ők, minthogy cselekvényök által jogilag érvényes házasság jön létre, a törvény végrehajtásában alá lennének vetve a kormány rendeleti és instructiv hatalmának s ebből folyólag azon fegyelmi büntetéseknek, melyeket az átruházott körben való hivatalos eljárás pontos megtartására az állam rendje szükségesnek tart. Nem jó helyzet ez a lelkészek számára. Nem jó, mert alá vannak vetve kétféle jogrendnek: az egyházukénak és az államénak. Mindkettőnek meg kellene felelni, de a kettő gyakran összeütközésbe jő. S ha egyéb nem, ez mutatja, hogy az a gondolat, hogy az állami törvény végrehajtására lelkészek alkalmaztassanak, törvényhozásilag nem értékesíthető gondolat; mert kötelesség összeütközéseket idéz elő és mi e javaslatban nem akartunk a josefinismus azon álláspontjára helyezkedni, mely tekintet nélkül egyházi kötelességökre, követeli a lelkészektől, hogy az állami törvényt végrehajtsák és őket még javadalmuk elvonásával is bünteti. De nem is hozza tisztán világosságba a polgárok számára sem a házasság természetét. Zichy Pál gróf főrendi tag ur abban a nézetben volt, hogy a ki a facultativ polgári házasság intézménye alatt egyházi! ag köt házasságot, egyházi törvény alatt marad és házassága fennállásában, következményeiben a szerint Ítéltetik meg. Ez nagy tévedés. A hol facultativ polgári házasság van, ámbár egyházilag köttetett meg a házasság, de azért a házasság a maga érvényességére és következményeire nézve egyedül a polgári törvény szerint Ítéltetik meg, és igy az is lehetséges, hogy oly kétes helyzetet teremt, hogy egy házasság, mely egyházilag megköttetett, érvényes a polgári törvény szerint, de érvénytelen az egyházi törvény szerint és megfordítva. Az is lehetséges, hogy azok a bíróságok kimondják arra a házasságra, a melyről a fél, miután egyházi formában köttetett, azt hiszi, hogy az minden következésében csak egyházi törvény alatt áll, hogy az nem is házasság, az egyház pedig, a mely megkötötte, azt mondja; de csakis ez a házasság és megfordítva. Ilyen kétes helyzetet teremt ez és ily kétes helyzetbe menni bele akkor, midőn azon elvi alapon, a melyen ez a törvényjavaslat nyugszik és a melyről nem tagadható, hogy az öszszes vallási oldalát a kérdésnek az egyház vezetésének és eljárásának teljesen szabadon hagyja, hogy a polgári oldal jogi viszonyait elkülönítve a vallási cselekvénytől és a vallás viszonyaitól, az állam jogrendjét és az egyház rendjét is tisztán érvényre juttatja; a mely javaslattól nem tagadható az, hogy élhet alatta Magyarország minden polgára minden lelkiismereti kényszer és sérelem nélkül; ily tiszta, világos álláspontot elhagyni egy olyan kétes és eredményeiben nem is egészen kiszámítható álláspontért, különösen, ha a nemzetiségi viszonyainkat tekintjük: ez mégis — azt merem mondani — nagyon erős feltételezés, ha ehhez az oldalhoz van intézve. (Tetszés bal felöl.) Nekünk ellenkezőleg azon az állásponton kell maradnunk, hogy nincs rosszabb a világon ily kényes dolognál, mint a félmegoldás. Itt, legalább ezen a téren, lehetséges az egyház szabad működését biztosítani a maga terén, de az állam jogrendjét is feltétlenül érvényre juttatni a maga terén. Ez oly előnye a kötelező polgári házasságnak, a melylyel szemben még árnyékát sem bírják felmutatni egy másik előnynek a többi módozatok. Ez volt az oka annak hogy Európa continensán, a hol experimentáltak a polgári házasság különböző fajaival, a szükségbeli és a facultativ házasság engedett a kötelező házasság intézményének és ez marad 35*