Főrendiházi napló, 1892. III. kötet • 1893. szeptember 25–1894. július 3.

Ülésnapok - 1892-36

ia XXXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. gát. A többiek csak szakférfiak lévén, távolról sincs érintve, vájjon csak némely "dolgokban fognak-e consuitativ szavazattal is birni, vájjon az a kerületi előljáró egy collégiumot képez-e azokkal, kik a törvénynek szerintem nem megfelelő kifejezése szerint vele együtt az elöljáróságot alkotják, holott igazság szerint csak alárendelt közegei, nem pedig alkotó részei az elöljáróságnak. Ez a törvényben nincs megmondva, de még csak indicálva sincs. A másik az, hogy a választmány, jnint az önként értetődik, kell, hogy üléseket tartson, de ez az ülés nincs megemlítve, vagyis tollban maradt. Nincs megmondva az sem, hány tag jelenléte szükséges a határozatképességhez, hány tag kívánatára kell ülést tartani, a mi szintén oly fontos, hogy nemcsak a szabályrendeletben, hanem a törvényben is kellene, hogy érintve legyen, midőn oly részletek vannak benne, melyek bizvást kimaradhattak volna és nem is fognak megfelelni. Ilyen pl, mikor tömegesen szavaznak az elöljáróra és senki sem nyer átalános többséget, a két legtöbb szavazatot nyert között legyen uj szavazás. Ez nem meríti ki az összes lehetőségeket, de ez mellékes dolog. Megjegyzem még, hogy engem abban, hogy észrevételeimet tüzetesebben nem fejtem ki, nem vezet az a tekintet, hogy siessünk, mert én ezt sohasem fogadom el indokul tárgyalásainknál. Nekünk sietnünk nem szabad, s kellő időt kell nyernünk minden tárgy megfontolására. Megnyugtatásul szolgál az, hogy mindezen részletek, melyeket bátor voltam érinteni, a később kiadandó szabályrendeletekbe vannak utalva, melyeket részint a kormány fog kibocsátani, részint az illető helyhatóság, mely nemcsak elmélet után, hav em gyakorlati tapasztalásból merített adatok utján is fog intézkedni. Különben azon mondás alapján: Mitte sapientem et pauca ei dixeris, a törvényjavaslatot ugy átalánosságban, mint részleteiben elfogadom. Hieronymi Károly belügyminister : Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek ! Az elöltem szólt méltóságos ur nagy elismeréssel szólt a törvényjavaslat átalános irányzata ról s különösen arról, hogy a törvényjavaslat szerkezetében tanúbizonyságát látja annak, hogy a kormány sem az önkormányzatot elnyomni, sem azt lényeges alkatelemeitől megfosztani nem kívánja. Biztosíthatom a méltóságos főrendeket, hogy a további reformjavaslatoknál sem igyekszem az önkormányzatot elnyomni és mindazon reformtörekvések, melyeket a kormány megvalósítani akar, összeegyeztethetők nemcsak az önkormányzat fentartásával, hanem az önkormányzatnak az eddigiuél biztosabb alapokon való továbbfejlesztésével. A törvényjavaslat szerkezetére nézve a méltóságos főrendiházi tagnak több észrevétele van. Először is arra kívánok reflectálni, hogy magam is azt hiszem, hogy a főrendiháznak a legalaposabb tárgyalástól azért, mert ezen törvényjavaslat tárgyalását bármi okból siettetni kellene, tartózkodnia oka nincs; hiszen a törvényjavaslat végszakaszában a belügyminister felhatalmaztatik arra, hogy e törvényt akkor léptesse életbe, mikor annak előfeltételei meg lesznek teremtve, de határozott időpont nincs megjelölve. Engedjék meg a méltóságos főrendek, hogy azon szemrehányás ellen, hogy a tőrvényjavaslat szövegezése laza, s hogy lényeges intézkedések hiányzanak belőle, ellenben tartalmaz abba nem való részeket, a törvényjavaslatot védelembe vegyem. Azon lényeges kérdésre nézve, vájjon a kerületi elöljáróság, mint collectiv testület fog-e működni, vagy pedig az egyéni felelősség jut-e érvényre, a törvényjavaslat határozott intézkedést foglal magában, a mennyiben 4. §-ában kimondja, hogy a kerületi elöljáróságot alkotják a kerületi elöljárók, kik a kerületi elöljáróságot a hatóságokkal és a közönséggel szemben képviselik, a kerületi elöljáróság hatáskörébe tartozó összes ügyek intézői és főnökei a kerületi elöljáróság személyzetének. Azt hiszem, hogy világosabban kifejezni azt, hogy a kerületi elöljáróságok összes tevékenységéért a kerületi elöljárók egyénileg személyesen felelősek, nem lehet. Méltóztatott mondani, hogy a kerületi elöljáróság elnevezés tévútra vezethet, a mennyiben az elöljáróság testületet jelent, már pedig,hogyaz elöljáróság mint j testület fog működni, a törvényből ki nem derűi, A ki közigazgatási tör-