Főrendiházi napló, 1892. III. kötet • 1893. szeptember 25–1894. július 3.

Ülésnapok - 1892-36

XXXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. iíí vényeinket átnézi, sajnosán fogja tapasztalni, i hogy közigazgatási anyagi törvényeink termi- | nologiája évtizedről évtizedre változik. Méltóztassék összehasonlítani az 1870-beo alkotott törvényeket a 80-as években és a legújabban alkotott törvényekkel; ugyanazon hatóságok, ugyanazon teendők más-más névvel neveztetnek meg. Nekem sem tetszett e szó: kerületi elöljáróság, s az előttem szólt főrendiházi tag urnak igaza van abban, hogy az nem szabatos megjelölés; de hiába, van legalább 20 törvény, mely bizonyos meghatározott teendőket a kerületi elöljáróságra és nem a kerületi elöljáróra biz. Nekem közigazgatási anyagi törvényeink nomenclaturáját, ha a zavart növelni nem akarom, akár jó, akár rossz, meg kellett tartanom, legalább addig, mig a főváros egész köz igazgatására vonatkozó törvény újra alkotva nem lesz. Azt a kifogást, hogy a l örvény javaslat hézagos s laza szerkezetű, szinten nem fogadom el. Ezen törvényjavaslat figyelmes elolvasása mindenkit meggyőzhet arról, hogy a törvényjavaslat határozottan megkülönbözteti a kerületi elöljáróság azon teendőit, a melyek mint a tanács és a törvényhatóság exponált végrehajtó közegére vannak ruházva, azon teendőktől, a j melyekben a kerületi elöljáróság, mint ujonan szervezett hatóság fog eljárni. Mert az 1872. évi, a fővárosi törvényhatóság rendezéséről szóló törvény nem alakította világosan hatóságokká a kerületi elöljáróságokat, hanem csak a tanács és a törvényhatóság egyik végrehajtó közegévé tette. Csak később, egyes közigazgatási tőrvények tették meg a fővárosi elöljáróságokat ép oly közigazgatási hatóságokká, mint a milyenek a megyékben a szolgabirák. Én e törvénynél mindent elkövettem, hogy ezen szervezet egészségesen functionáljon. E végre a fővárosi tanácsnak polgármesterével és a tanács tagjaival együtt dolgoztam ki a javaslatot. Midőn , ki volt dolgozva, egy széles körű, a íöváros ügyeihez leginkább értő és azokkal folyton foglalkozó, mintegy 80 tagú testület tárgyalása elé vittem, mely azt tüzetesen tárgyalta és több tekintetben módosította. Sőt hogy a törvényjavaslat módosítását biztosítsam, annak benyújtása előtt az itt contemplált szabályrendeleteket is kidolgoztattam, hogy a szabályrendeletek és a törvényjavaslat tartalma közt az összhang már előre biztosítva legyen. Elmentem tehát a gondosság kellő határáig és azért bátran merem kérni a méltóságos főrendeket, hogy e törvényjavaslatot, mely a fővárosi administratiót sokkal magasabb fokra fogja emelni, változatlanul elfogadni méltóztassanak. (Helyeslés). Elnök: Kivan-e valaki szólani 1 Ha nem, kimondom határozatképen, hogy a méltóságos főrendek átalánosságban elfogadják a törvényjavaslatot. Következik a részletes tárgyalás. Gyulai Pál jegyző (olvassa az 1 — 33. §-kat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Sem átalánosságban, sem részleteiben észrevétel nem tétetvén kimondom határozaíképen, hogy a méltóságos főrendek az imént felolvasott törvényjavaslatot átalánosságben és részleteiben elfogadták, miről a képviselőház a szokott módon értesíttetni fog. Következik a bizottsági jelentés a Nagy- és Kis-Borcsány községek egyesítéséről és Trencsén vármegyébe bekeblezéséről szóló minísteri jelentésre hozott képviselőházi határozatról. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa a bizottsági jelentést). Elnök: Nem kíván senki a tárgyhoz hozzá szóllani ? Ha nem, határozatkép kimondom, hogy a méltóságos főrendek a m. kir. belügyi minister jelentésének tudomásul vételével hozzá járulnak és országos határozat erőre emelik a képviselőháznak 2782. jegyzőkönyvi számú határozatát. Miről a képviselőház értesíttetni fog. Következik a pénzügyi bizottság jelentése az 1880. évi LXVL t.-czikk pótlása tárgyában. Van szerencsém jelenteni, hogy a ministerelnök ur mint pénzügyminister akadályozva lévén, őt Lukács László pénzügyi államtitkár ur fogja helyettesíteni. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa a bizottság jelentéséi). Elnök: Nincsen észrevétel a bizottság javaslata ellen? Ha nincs, a törvényjavaslat átalánosságban elfogadtatik. Rudnyánszky József b. jegyző {olvassa a törvényjavaslat szaJcaszait). Elnök: Az egyes szakaszoknál sem,tétet-