Főrendiházi napló, 1892. III. kötet • 1893. szeptember 25–1894. július 3.

Ülésnapok - 1892-48

XLVIIL ORSZÁGOS ÜLÉS. 133 és ez alkalommal mondotta híressé vált és sokszor idézett azon szavait: »Ich hoffe es noeh zu erieben, dass das Narrenschiff der Zeit am Felsen der christhlichen Kirehe scheitert.« (Helyeslés.) S 1856-ban, valamint 1859-ben a porosz képviselőház által elfogadott házassági törvényjavaslatot a főrendiház elvetette. 1873-ban, midőn Biscmark hatalmának tetőpontján állt, a polgári házasság behozatala iránt ismételve tétetvén inditvány, a Kulturkampf izgalmai és czéljai által befolyásolt Bismark igy szólt: »Ich bin entschlossen dafür einzustehen, wie für Manches, was meinenpersönlichen Überzeigungen nicht immer entspricht.« Ezen vallomás szerint nem meggyőződésből fogadta el a polgári házasságot, a mit aztán ő és még 1. Vilmos császár is később megbánt Oettingen állítása szerint, mert az izgatót! ság nőtt, a hírlapok hasábjai napról napra ingerelték a kedélyeket, a gyűlések termei visszhangoztak az elégüleilenség zajától, a szószéken is megtámadtatott a polgári házasság, annak megszüntetése valláskülönbség nélkül minden oldalról követeltetett. Csak egy-két példát akarok itt felhozni. 1880-iki okt. 27-én Lipcsében tartott evangélikus vallásúak értekezlete a kötelező polgári házasság megszüntetését sürgeti. Ugyancsak 1880-ik november 4-én Stuttgartban tartott népes értekezletnek előestéjén a választmány egy resolutiót indítványozott, melyben a kötelező polgári házasság mint »schweren Shädigung nicht nur des christlichen Wolksgewissens, sondern auch des Staates« nyilvánittatik. í881-ben Bajorországban í50.000 aláírással ellátott kérvény nyújtatott be, mely Németország különböző, főleg protestáns lakosságú vidékéről jött s a melyben a kötelező polgári házasság megszüntetését kívánják a tömeges aláírók valláskülönbség nélkül. Ennek következtében aztán a bajor országgyűlésen 1881. nov. 15-én a következő inditvány tétetett: A szövetségtanács tagjai utasittatnak, hogy egész erővel oda hassanak, hogy az 1875. évi febr. 6-iki polgári házasságról szóíó törvény megszüntetíessék és a házassági jog a vallások alapelveire fektettessék. Felemiitsem-e az 1888-iki porosz egyházi törvény abbeli rendelkezését, hogy a menyaszszony a polgári kötés után következett egyházi kötésnél ne a férj nevén »Frau«-nak, hanem családi nevén >Jungfrau«-nak szólittassék, a mely intézkedés világosan mutatja, hogy a pülgári kötés még a protestáns hitfeíekezet részéről sem tekintetik valódi házasságnak

1

! (Helyeslés.) Szóljak-e a polgári házasság után bekövetkezett elkereszténytelenedésröl, mely a statistica szomorú adatai szerint ijesztő arányokat öltött? (Helyeslés.) Szóljak-e a porosz király rendeletéről, hogy a katonák és állami tisztviselők állásuk elvesztésének terhe alatt köteleztetnek a házasságot egyházilag is megkötni? íme a helyzet, melyet a polgári házasság behozatala teremtett Poroszországban. Méltóságos főrendek! Az előadottak alapján nem fogadhatom el a törvényjavaslatot, mint katholikus, mert egyházam hitelveit sérti s ez által rést üt a lelkiismeret szabadságán. Nem fogadhatom el mint polgár, mert előre látom az erkölcsi és anyagi hátrányokat, előre látom a közerkölcsiség meglazulását, a családi életnek megingatását, a nő és gyermekek sorsának bizonytalanságát s miről nem is szóltam még, a közterhek növekedését. Nem fogadhatom el mint főrendiházi tag, mert előre látom, hogy ugy politikai, mint társadalmi és vallási életünkben folytonos bonyodalmak kiapadhatatlan forrása lesz. (Helyeslés.) Végre nem fogadhatom el állásomnál fogva, melyet midőn elfoglaltam, esküt tettem egyházam fejének képviselője előtt, hogy hű leszek egyházamhoz, esküt tettem megkoronázott királyom előtt, hogy hű leszek hazámhoz s most felvetem itt a kérdést: hűtlen leszek-e én hazámhoz, ha e törvényjavaslatot ellenzem 1 Nem leszek hűtlen. Hűtlen leszek-e egyházamhoz, ha e törvényjavaslatot elfogadom? Igenis, hűtlen leszek. Én tehát e törvényjavaslatot meg nem szavazom. (Hosszantartó éljenzés és taps jobbfelöl.) Gyulai Pál jegyző: Gajzágó Salamon ! Gajzágó Salamon: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Hogy házasságjogi viszonyaink ugy, a mint történelmileg kifejlődve